Végfelhasználói árelemek

A szabadpiacon a fogyasztó szempontjából releváns végfelhasználó ár alapvetően két tényezőből tevődik össze, a villamos energia árából és a rendszerhasználatért (az energia csatlakozási pontra történő szállításáért) fizetett díjból. A piacon a villamos energia ára tárgyalható, a szállítási díjak hatóságilag meghatározottak. A végfelhasználói árban az energia költség és rendszerhasználati költségek aránya jelentősen függ a csatlakozási pont feszültségszintjétől és a fogyasztó kihasználási óraszámától. Azok a fogyasztók, akik nagy (120 kV) vagy közepes (10-20-35 kV) feszültség szinten csatlakoznak a hálózathoz, arányaiban kevesebb hálózathasználati díjat fizetnek, mint a kisfeszültségen (230 V) csatlakozó társaik. Azok a fogyasztók, akik kihasználási óraszáma magasabb vagyis a fogyasztásuk közelít a folyamatos üzemhez, arányaiban alacsonyabb energiadíjat fizetnek mint azok, akik teljesítmény és villamosenergia igénye gyakran ugrásszerű, nem egyenletes.

Csatlakozási szint hatása a végfelhasználói árra

Ipari fogyasztók végfelhasználói árösszetevőinek feszültségszintenkénti alakulása. Példánkban azzal a feltételezéssel éltünk, hogy egy fogyasztónak lehetősége van kis-, közép, és nagyfeszültségű csatlakozásra úgy, hogy kereskedőjétől változatlan áron szerzi be a villamos energiát és a fogyasztása sem változik. A kereskedelmi árréseket az energia díjak tartalmazzák. A középfeszültségen és a kisfeszültségen csatlakozó nagyobb fogyasztók között átlagosan 12-15 % végfelhasználói árkülönbség lép fel a csatlakozási szint miatt.

Fogyasztási szokások/felhasználás típus hatása a végfelhasználói átlagárra

A 2008-as szabadpiaci árelőjelzések alapján jelentős áremelés várható azon fogyasztók részére, akik az eddigi közüzemi szolgáltatásból kényszerűen a szabadpiacra lépnek. A kilépő fogyasztókon kívül a várható negatív hatások azokat sújtják jobban, akik kisfeszültségű csatlakozási ponttal rendelkeznek és a fogyasztási szokásaikból, termelési technológiájukból adódóan ingadozóan illetve elsősorban csak a hétköznapi nappali csúcsidőszakban igénylik a villamosenergiát. Példánkban egy ilyen és egy kevésbé ingadozó, jobb kihasználási óraszámú fogyasztó átlagárának összetevőit hasonlítottuk össze. Az ingadozó vételezésű fogyasztóknál az energia költségen növekedésén túl az elosztási díjak is növekednek.