Kit/kiket tekint a villamosenergia törvény és végrehajtási rendelete fogyatékkal élő fogyasztónak?

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Hogyan és ki felé kell a védettséggel járó jogokat igazolni?

A fogyatékos személy jogosultságát a támogatások folyósítását igazoló eredeti irat bemutatásával igazolja. Az irat másolatát az elosztói engedélyes a jogosultság megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni. Ezeket a nyilvántartásokat az elosztóknak kell vezetni, és Ők értesítik a kereskedőket erről.

A fogyatékosság jellegét a kezelőorvos állapítja meg az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleményével összhangban, és erre a célra készített formanyomtatvány (lásd: összefoglalónk 3. sz. melléklet) kitöltésével igazolja abból a célból, hogy az érintett engedélyes azonosítani tudja a jogszabályok és az üzletszabályzata szerinti különleges eljárás jellegét, tartalmát.

A fogyatékosság jellegét az alábbi csoportok egyikébe (vagy egyidejűleg több csoportba) sorolás révén kell megállapítani:

1. olyan jellegű fogyatékosság, amely a fogyasztót alkalmatlanná teszi a mérő leolvasásra, mérőállás közlésre, a számlaolvasásra; a számla felhasználási helyen kívüli, készpénzes fizetéstől eltérő kiegyenlítésére,
2. olyan jellegű fogyatékosság, amely a fogyasztó egészségét, életét veszélyezteti a fogyasztó szerződés-szegése alapján kezdeményezett kikapcsolása esetén,
3. olyan jellegű fogyatékosság, illetve olyan gyógykezelési mód, amely, illetve amelynek megszakadása a fogyasztó életét veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatás tervezett, vagy üzemzavar jellegű szünetelése esetén.
   

Fontos továbbá, hogy a fogyasztó köteles a fogyatékkal élőkre vonatkozó különleges bánásmódra jogosultságot adó körülmény megszűnését 15 napon belül írásban bejelenteni az elosztónál.

Milyen és hány felhasználási helyen lehet gyakorolni a védettséggel járó jogokat?

• A II. 2. a) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztót nem kell személyes körülményeinek megfelelő, különleges bánásmódban részesíteni, amennyiben háztartásában van olyan személy, aki nem fogyatékkal élőnek minősül.
• A fogyatékkal élő fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja.
• Amennyiben a II. 2. b)-c) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztó az erre vonatkozó jogosultságát nem saját maga, hanem a vele egy háztartásban élő, fogyatékkal élőnek nem minősülő személy érvényesíti, a jogosult személy is csak ezen a felhasználási helyen szerepelhet a nyilvántartásban védettségi jogalapként.

Milyen különleges bánásmód illeti meg a fogyatékkal élő fogyasztókat?

Külön szabályok vonatkoznak a II. 2. a) és a II. 2. b)-c) pontba tartozó fogyatékkal élő fogyasztókra.

A II. 2. a) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztót megillető különleges bánásmód lehet:

1. havi (időközi) mérőleolvasás a felhasználási helyen,
2. rendkívüli, ingyenes mérőfelülvizsgálat 12 naptári hónapban egyszer,
3. készpénzben történő számlakiegyenlítési lehetőség a felhasználási helyen,
4. az általánostól eltérő, de a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelő mérőhely-kialakítás,
5. a számla értelmezéséhez az engedélyes üzletszabályzata szerint nyújtott egyedi segítség (helyszíni számla magyarázat, számlafordíttatás, stb.),
6. az engedélyes üzletszabályzatában meghatározott, a fogyatékkal élők villamosenergia-ellátásban való részvételét megkönnyítő egyéb szolgáltatás.

Az érintett fogyatékkal élő fogyasztónak a nyilvántartásba történő felvétel iránti igény bejelentésekor nyilatkozik arról, hogy a fent (a-f) meghatározott, illetve az engedélyes által nyújtott egyéb szolgáltatások közül melyekre tart igényt. Az igényelt szolgáltatást a fogyasztó részére a nyilvántartásba vételt követő legkésőbb 30. naptól kell biztosítani.
A nyilatkozat évente legfeljebb két alkalommal módosítható. Ha a fogyasztó korábbi nyilatkozatát módosítja, az igénybe venni kívánt szolgáltatást a módosítási igény beérkezését követő legkésőbb 30. naptól biztosítani kell a fogyasztó számára. A módosítást a nyilvántartásban fel kell tüntetni. A fogyasztó olyan módosítási igényét, melyet a benyújtott iratok nem támasztanak alá, az engedélyes nem köteles teljesíteni.

A II. 2. b)-c) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztóra vonatkozóan, összefoglalónk 3. sz. melléklete szerint kiállított igazolás tartalmazza azon értesítendő személy elérhetőségét, akit a villamosenergia-ellátás szüneteltetésének vagy szünetelésének esetén értesíteni kell. A szolgáltatás szünetelése vagy a tervezett szüneteltetés esetén az értesítés időpontjára a lakossági fogyasztókra vonatkozó tervezett szüneteltetés miatti kiértesítési szabályok az irányadók.

• A tervezett üzemszünet idejére az érintett fogyatékkal élő fogyasztó, vagy az értesítendő személy kérésére legkésőbb a tervezett üzemszünet kezdetét megelőző naptól a fogyasztó gyógykezeléséhez, életfunkciói fenntartásához szükséges gép, berendezés energiaellátásához szükséges teljesítményű szükségáramforrást köteles biztosítani az elosztó.
• Váratlan üzemzavar következményeinek megelőzése céljából, a nyilvántartásba vételt követő legkésőbb 30. naptól az elosztó köteles az érintett fogyatékkal élő fogyasztóval vagy az általa megadott értesítendő személlyel, illetve szükség esetén az egészségügyi ellátást biztosító szervezettel egyeztetett feltételeknek megfelelő, a fogyasztó gyógykezeléséhez, életfunkciói fenntartásához szükséges gép, berendezés energiaellátásához szükséges teljesítményű szünetmentes áramforrást időben kihelyezni az igénylésben megadott felhasználási helyen.
• Az elosztó nem felel a szükségáramforrás, illetve szünetmentes áramforrás általa fel nem ismerhető, rejtett hibájából adódó következményekért, nem köteles továbbá a szükségáramforrás, szünetmentes áramforrás üzemeltetésére, karbantartására és javítására.
• Az elosztó a szükségáramforrás, illetve szünetmentes áramforrás kihelyezésekor köteles átadás-átvételi jegyzőkönyvet felvenni és aláíratni a fogyatékkal élő fogyasztóval vagy képviselőjével. A jegyzőkönyvnek az elosztó üzletszabályzatában meghatározott keretek között – a legkisebb költség elvével összhangban – rendelkezni-e kell a kihelyezésre, üzemeltetésre, karbantartásra és javításra vonatkozó részletes megállapodásról.

Egyéb fontos tudnivaló

Az engedélyes által nyújtott különleges bánásmódért ellenérték nem kérhető a fogyatékkal élő személytől.