Hordónként 135 dollárra ugrott az olajár, ám becslések szerint az év végéig 200 dollárra is felszökhet az olaj hordónként mért ára. Az olajjal együtt mozgó gázár különösen érintheti a magyar családok villanydíját.

Hazánkban ugyanis az energiaágazat privatizációja, 1995-96 óta csak gázalapú erőművek épültek, a gázból előállított drága villamos energia aránya megközelítette a paksi atomerőmű termelését. A Közelről című műsorban Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal (MEH) korábbi főigazgatója nyilatkozik.
Az Egyesült Államokban radikális intézkedéseket tesznek az energiatakarékosság fokozására. Egyes munkahelyeken megnövelik a napi munkaidőt, egyes iskolákban több tanórát tartanak naponta – így további egy napon hetenként otthon maradhatnak a dolgozók, a diákok. Ezzel üzemanyagot takarítnak meg. Dél-Koreában a személyi jövedelemadóból térit vissza az állam, hogy ellensúlyozza a benzinár emelkedéséből adódó többletkiadást a családoknak.

Az olajár együtt mozog a gázárral. Idehaza az utóbbi 12 évben csak gázüzemanyagú erőművek épültek, többek között Debrecenben, Újpesten, Kispesten, Csepelen és máshol. Hazánkban a villamosenergia-termelésen belül a gáz részaránya a 40 százalékhoz közelít, tehát rendkívül magas. Mint ismeretes, a legolcsóbban termelő Paks adja a fogyasztás bő 40 százalékát, és ezzel jelentős árcsökkentő hatással van jelen a villanypiacon.

Kaderják Péter, a MEH korábbi főigazgatója rádiónyilatkozatában jelezte: ő a megújuló energiaforrások bevonása mellett van, s noha a szlovákiai mohi atomerőmű 5 éven belül két új blokkal egészül ki, Kaderják nem helyesli Paks bővítését.
Hallgassa meg az interjút.