Vitanap az árampiaci liberalizációról
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Szinte semmiben nem értettek egyet az előadók az energiapiaci liberalizáció hazai tapasztalatairól, a villamosenergia-piac január elsejei megnyitása utáni helyzetről rendezett pénteki vitanapon. Talán az egyetlen közös megállapítás az volt, hogy jelentős áremelkedést okozott a piacnyitás, ám ennek okairól már lényegesen eltértek a vélemények. Többen bírálták az MVM szerepét, a hosszú távú áramvásárlási szerződéseket és megkérdőjelezték a Mavir helyzetét, miközben fogyasztói oldalról azért kétségtelen, hogy szükség van egy erős nemzeti energiatársaságra.
A Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja szervezte az a pénteki budapesti vitanapot, melyen felszólalt Elmar Brok, az Európai Parlament néppárti képviselője is, aki az uniós országok gázhálózatának összekapcsolását sürgette, hogy nagyobb erővel léphessenek fel a szállítói monopólium, elsősorban a Gazprom ellen. A tanácskozáson Kocsis István, az MVM vezérigazgatója felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a liberalizáció nem cél, hanem eszköz az állampolgárok jólétének és a versenyképességnek a szolgálatában. El kell dönteni, hogy szabadpiacot akarunk, vagy szabályozott piacot, a villamos energia ugyanis nem egy szokásos termék, mint például a krumpli. Egy ilyen kisméretű országban, mint Magyarország, tényleges és hatékony versenypiac csak regionális keretek között valósulhat meg, ezért a szabályozóknak egy regionális piac kialakulását kellene elősegíteniük. A magyar piac likviditását egyrészt magyarázzák a régióban mutatkozó szűkös kapacitások, de azt sem szabad elfelejteni, hogy 2020-ig itthon is 3 ezer megawatt új erőművi kapacitást kell építeni az ellátás biztonsága miatt, ám erre a jelenlegi szabályozók miatt nem találni befektetőt. Fel kell tenni a kérdést, tíz éve miért nem épült új erőmű Magyarországon - hangsúlyozta Kocsis István.
Kocsis István emlékeztetett arra is, hogy az MVM a tavaly októberi kapacitásakción éppen az árak visszafogása miatt megállt 170 százalékos túljegyzésen, ami közgazdaságilag nem racionális, mert ezen a cég 25 milliárd forintot vesztett, de így lehetett mérsékelni az áremelkedést. A határkeresztező kapacitásokról szólva jelezte, hogy a 2000 megawatt rendelkezésre álló kapacitásból összesen 600 megawatt az MVM lekötése, a több a versenypiaci kereskedők és szolgáltatók rendelkezésére áll, tehát nem igaz az a vád, hogy az MVM magakadályozza az olcsó import behozatalát. A cégcsoport jövőjével kapcsolatosan azt hangsúlyozta, hogy az MVM-nek tartósan többségi állami tulajdonban kell maradnia, hogy a mindenkori kormányzatnak legyen egy erős eszköze, amely segítségével ütőképesen tud fellépni az energiapiaci kihívásokkal szemben.
A tanácskozáson Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a vállalkozások versenyképességének érdekében a piac újraszabályozását sürgette, kiemelve, hogy elementáris felháborodást okozott, amikor megkapták az első versenypiaci villanyszámlájukat a vállalkozások. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője többek között azt hangsúlyozta, hogy az energiapolitikában a gazdaságpolitikai kérdések mellett társadalompolitikai szempontokat is mérlegelni kell. Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese versenyszempontból bírálta a liberalizációt, jelezve, hogy ebben a helyzetben nem lehet igazi versenypiacról beszélni, ennek fő oka az MVM és az erőművek közötti hosszú távú áramvásárlási szerződésekben van.
Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal elnöke szerint ugyan az MVM tavalyi kapacitásaukciója nagyrészt biztosította az idei évre a szabadpiaci villamos energia mennyiséget, de a közüzeminél 25-30 százalékkal magasabb áron. Sőt, akiknek most jár le a 2004-ben kötött szabadpiaci szerződése, azoknak az energiaköltsége akár 60 százalékkal is emelkedhetett. Konrad Kreuzer, az E.On Hungária igazgatóságának elnöke a törvényi szabályozást okolta a kialakult magas árakért és az ellentmondásos helyzetért, szerinte az elfogadott VET egy piaci szereplő monopolhelyzetének kialakulását segíti. Mint mondta, nem fogadható el az állami tulajdonú MVM erőművi, kereskedői, rendszerirányítói és szolgáltatói portfóliójának szélesítése. Amikor a kilencvenes évek közepén a privatizációra meghívták őket, az akkori kormány olyan energiapolitikai körülményeket teremtett, hogy például nem engedték az MVM-nek erőmű építést, ma pedig már a Mavirt is beintegrálták. Akkor vajon kinek az érdekében tért el a mostani szabályozás a korábbi elképzelésektől?
Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának igazgatója szerint a piac átláthatóságának hiánya okozza a látszólagos kapacitáshiányt, mert minden állítással szemben igenis van elegendő villamos energia, és az sem igaz, hogy a régiós energiahiány hajtott fel az árakat. Egyszerűn nincs fundamentális oka a 20-50 százalékos áremelkedésnek. Szerinte a Mavirt le kell választani az MVM-ről és meg kell szüntetni a hosszú távú áramvásárlási szerződéseket is.
Forrás: www.árampiac.hu
szerző: Mayer György
2008. Feb 23. Sat. 11:50
