A 2007. július 1-jére tervezett teljes piacnyitás féléves csúszása után 2008. január 1-jétől ténylegesen megtörtént a teljes piacnyitás és az évtizedes közüzemi szolgáltatás, mint olyan megszűnt. A teljes liberalizáció azonban a választás lehetőségét jelenti, de az állami kontroll sok területen továbbra is megmarad.

A közüzemi szolgáltatást az un. Egyetemes Szolgáltatás váltja fel, amelyet viszont ellentétben az eddigiekkel csak a fogyasztók bizonyos köre vehet igénybe. Ezek a lakossági fogyasztók és az összevontan 3x50 A csatlakozási teljesítményt meg nem haladó kisfogyasztók. Az összevont teljesítményt úgy kell érteni, hogy ha például egy vállalkozásnak, vagy önkormányzatnak van két darab egyenként 3x30 A-es csatlakozási teljesítményű fogyasztási helye, akkor már azok egyike sem jogosult az egyetemes szolgáltatásra, nekik szabadpiacról kell beszerezni a villamos energiát. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztói kör ki- és visszaléphet az egyetemes szolgáltatás és a szabadpiac között, de az arra nem jogosultaknak 2008. január 1-jétől kötelezően el kell hagyniuk az egyetemes szolgáltatást. A Ki és visszalépések a hónap első napjához kötöttek, így 1 illetve 2 hónapon belül valósulhatnak meg a bejelentés időpontjától föggően.

A közüzemi szolgáltatást felváltó egyetemes szolgáltatásban három tarifa kerül kialakításra. Egy folyamatos szolgáltatást biztosító egytarifás rendszer – a lakosság nappali tarifa utódaként, egy kéttarifás rendszer, ahol a mérő külön méri az un. csúcsidőszakban és völgyidőszakban elfogyasztott villamos energiát, amelyeknek természetesen külön ára van, és egy vezérelt rendszer, ami a hőtárolós bojlereknek kályháknak biztosít napi minimum 8 óra felfűtési időt. Az átlagos áremelkedés az egyetemes szolgáltatói ügyfélkörben 9,8 %-os lesz január 1-től, de az egyetemes szolgáltaknak lehetőségük lesz negyedévente árváltoztatásra, amennyiben módosítási igényüket a Magyar Energia Hivatal elfogadja.

A 2007-ben működő közüzemi szolgáltatók mindegyike az egyetemes szolgáltatói engedély mellé szabadpiaci engedélykérelmet is benyújtott a Magyar Energia Hivatal felé. Ezeket az engedélyeket 2008. január 1-től meg is kapták. Ilyen módon az új VET 176. §-a szerint azok az ügyfelek akik nem jogosultak az egyetemes szolgáltatásra, de az elmúlt években nem választottak külön kereskedőt, jogutódlással az un. „történelmi” áramszolgáltatók új kereskedelmi engedélyes cégei által lesznek ellátva, de már szabadpiaci körülményeknek megfelelően. Az értékesítési áraikat ezek az új kereskedők a szabadpiaci beszerzéseik alapján határozzák meg. Ez miatt a kényszerből szabadpiacra kerülő fogyasztók 20-40 %-os áremelkedéssel kénytelenek szembenézni. A költségvetési intézmények számára 15-20 % közötti áremelés várható.

Azok a fogyasztók, akik a jogutódlás révén az előző áramszolgáltatójuk kereskedőjénél maradnak, mint szabadpiaci fogyasztók, a kereskedő üzletszabályzatában meghatározott áron kapják a villamosenergiát. Az Üzletszabályzatokban csak villamos energia árak jelennek meg. Erre tevődnek rá a rendszerhasználati díjak (elosztói díjak, átviteli díjak, rendszerirányítási díjak, rendszerszintű szolgáltatások díjai, és egyéb kiegészítő díjak). Amennyiben ez az ár számukra nem kedvező, úgy lehetőségük van kereskedőt váltani. Ennek folyamatáról honlapunk Árampiac/Gyakorlati tanácsok/Kereskedőváltás és Piacra lépés menüpontjaiban találhatnak tájékoztatást.

Mivel a közüzemi szolgáltatás megszűnik 2007. december 31-én, minden a közüzemből kikerülő és egyetemes szolgáltatásra nem jogosult ügyfélnek egy végszámlát kell kapnia 2008. januárban, amely tartalmaz egy záró mérőóra állást és az annak megfelelő számlaösszeget függetlenül attól, hogy mikor volt utoljára valós mérő leolvasása. Az elosztói engedélyek általában a múltbeli fogyasztások alapján arányosítva fognak megállapítani egy óraállást, amely alapja lesz a záró számlának és ezzel a mérőállással indul a szabadpiaci szolgáltatás. Önnek mindenképpen joga és lehetősége van ténylegesen leolvasni a fogyasztásmérőjét és a leolvasott értéket a különböző kommunikációs csatornákon (email, telefonos bejelentés, ügyfélszolgálati személyes bejelentés) keresztül eljuttatni a közüzemi szolgáltatóhoz, akinek kötelessége ezt az értéket figyelembe venni a záró óraállás megállapításakor. 

2008. január 2.

Szakértőinktől