Százezer vállalkozás kerül teljesen bizonytalan helyzetbe, szolgáltatójuk olyan árat állapíthat meg januártól, amilyet csak akar. Holnaptól új világ köszönt be a sok villanyt fogyasztó cégek számára: immár bármely áramkereskedő bármekkora tarifát felszá­molhat nekik. Azoknak a vállalkozásoknak pedig, amelyek eddig nem versenyeztették meg az ajánlatokat, a helyi szolgáltatója most már akkora tarifát szab meg, amekkorát akar.

Az új áramrendszerben mintegy százezer céges nagyfogyasztónak kell elfelejtenie a hatósági árat. Számukra a nagy nehezen megszületett áramtörvényből és annak végrehajtási utasításaiból az következik, hogy a kereskedők immáron annyiért adják nekik az áramot, amennyiért akarják. Többségüknek ugyanakkor ez nem újdonság: a "nem lakossági fogyasztók" számára már 2004 óta fennáll a lehetősége annak, hogy a helyi szolgáltatójuktól független társaságtól vásároljanak. A rendszer nem indult rosszul: több társaság kiváltott áramkereskedői engedélyt, így rajtuk keresztül egyes cégek a hatósági árnál több tíz százalékkal olcsóbban juthattak villamos energiához. (Ekkor alakult ki annak gyakorlata, hogy miként számlázzák külön az áram fizikai szállítását - a rendszerhasználati díjat - és a terméket magát. Vezetékek ugyanis nem versenyeznek egymással.) Viszont mind a hatósági, mind a szabadáras piacot elbizonytalanította, hogy a vevőknek megmaradt a joguk "ugrálni" a hatósági áras közüzem és a versenypiac között. 2007-ben a versenypiacon a térségi áramhiány miatt felszöktek az árak, így a legtöbb ott vásárló cég "visszamenekült" a hatósági áras körbe. Közülük a 3-szor 50 amper felett vásárlók számára 2008. január elsején jön el az igazság pillanata: az általános liberalizációs hullámmal őket gyakorlatilag kiebrudalják a közüzemből. Elvileg a többiekkel is ezt tették volna, de a kormány, látva a magas árakat, a 3-szor 50 amper alatti kisüzemeket és a lakosságot - illetve más módon a közületeket - végül "kivette" a verseny alól.

Néhány kisvállalkozást megkérdeztünk, mit tudnak az új áramárrendszerről. Meglehetős tájékozatlansággal találkoztunk. Igaz ugyan, hogy őket a törvény egyelőre megóvja a szabad áraktól, ám 2009-től már ők is kikerülnek a nyílt piacra.

A nagy vevők viszont tapasztalataink szerint "képben vannak". A több pékség áramigényeit összefogó Magyar Pékszövetség a napokban tartotta áramvásárlási aukcióját. Ezen a több száz hazai pék-vállalkozás közül csak az öt-nyolc legnagyobb vállalat beszerzéseit intézték központosítva, tekintve hogy a többinek egyelőre nem kötelező kilépnie a versenypiacra. (És erre a januári árak ismerete nélkül egyelőre nem is mutatkozott igény.) Ilyen központosított beszerzéssel alacsonyabb árakat tudnak elérni, és az áramcégeknek is jobb, hogy nagyobb mennyiségű, azonos "fogyasztási profilú" megrendelőtől érkezik igény - tudtuk meg az aukció előtt Baranyi Helga gazdasági vezetőtől. Mindegyik érintett tagjuk számára azonos feltételeket alkudnak ki, függetlenül azok kiszolgálási költségeitől. Igyekeznek fokozni a versenyt: korábbi információik alapján tíz áramkereskedőt hívtak meg. A piaci helyzet ismeretében azonban még így is 30-40 százalékos áremelkedésre számítottak. A gazdasági vezető arról egyelőre nem kívánt nyilatkozni, hogy ez mennyiben drágíthatja meg a kenyeret. A pékszövetség kisebb fogyasztású tagjai számára is rendez központi beszerzést, de csak a jövő év közepétől, hisz nekik a kérdés akkor válik aktuálissá. Ez sem lesz újdonság, hisz amikor a versenypiacon alacsonyak voltak az árak, tagjaik széles köre számára rendeztek ilyen központosított beszerzéseket.

A Coca-Cola két hazai telephelyén egy-egy erőmű is üzemel. Innen azonban csak a hőt és a hűtést vehetik meg közvetlenül: az áramot a szabályok szerint el kell adniuk, majd aztán a nyílt piacról beszerezniük - tudtuk meg Pogány Éda szóvivőtől. A Coca-Cola Beverages Magyarország Kft. is azok közé tartozik, ahol korábban már a szabad piacról vásároltak, ám idén úgy döntöttek, visszamennek közüzemi szolgáltatójukhoz. Véleményük szerint ezzel voltaképpen egy év haladékot nyertek a versenyár most már kötelező alkalmazása előtt. A 2008-as árambeszerzésükre vonatkozó aukció már lezajlott. Ezen négy-hat cég vett részt aktívan: erős versenyben az MVM Partner - az MVM leányvállalata - nyert. Bár információinkat nem kívánta megerősíteni, úgy tudjuk, az állami cég ajánlata körülbelül 20 százalékos áremelkedést jelent a számukra úgy, hogy az első ajánlatok még 40 százalékkal a mostaniak felett voltak.

A Tesco, amióta lehetőség van rá, a kereskedők megversenyeztetésével vásárolja a villamos energiát, soha nem lépett vissza a közüzembe - nyilatkozta lapunknak Hardy Mihály, a hipermarketlánc szóvivője. A 2008-as beszerzési aukciót már ők is megtartották. Ezen a francia hátterű D-Energia Kft. nyert - közölte. Az áremelkedés mértékéről annyit árult el, hogy az jelentős, két számjegyű.

Államigazgatási illetékesek igyekeznek megnyugtatni: azok a cégek sem maradnak holnaptól áram nélkül, amelyek kikerülnek a védett körből, s eddig még nem foglalkoztak ilyen mélyen az árambeszerzés kérdésével. Számukra "megszokott" szolgáltatójuk állapít majd meg egy árat, amit mindenképpen ki kell fizetniük. A liberalizáció folytán azonban ezeket a tarifákat az állam már nem jegyzi ellen: a szolgáltatók e kör számára januártól lényegében akkora árat ajánlanak, amekkorát akarnak. Persze ha egy cég ennek nyomán esetleg rádöbben, hogy "lustasága" folytán túl sokat kell fizetnie, bármikor fordulhat más kereskedőhöz. Létezik egy hatósági visszacsatolás is: a törvény szerint ugyanis ha egy nagy helyi szolgáltató árképzésében visszaél területi erőfölényével, utasíthatják az árcsökkentésre. Igaz, ehhez panaszosok és bizonyítékok kellenek.

A megszokott helyi szolgáltatók e kör számára már megkezdték az új tarifák kiértesítését. Bár eddig ezek hétpecsétes titoknak számítottak, az Elmű és Émász - mint megtudtuk - most a gyakorlatban nem nagyon tér el korábbi elméleti becslésétől. Eszerint a területükön működő gyárak 17-36, a bevásárlóközpontok 23-33, az irodák 31-35, a pékségek 36, az éttermek pedig 41 százalékos áremelkedésre számíthatnak, szállítási díjakkal együtt. Az új szabályok szerint fogyasztónként egyedi tarifákat is megállapíthatnak.

Sok segítséget egyébként nem ad az állam a sötétben tapogatózó cégeknek. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a korábbi ígéretek ellenére egy fillért sem költött a parlament által neki megítélt 300 millió forintból az energialiberalizációval kapcsolatos tájékoztatásra. A tárca szakállamtitkára ráadásul a szabadáras rendszer érintettjeiként rendre "a cégeket" emlegeti, pedig a hazai cégek zöme - lévén hogy kisebb fogyasztású - egyelőre nem esik bele ebbe a körbe. Nincs használható nyilvántartás a kereskedőkről; néhány adatot, akinek van kedve kutatni, a Magyar Energia Hivatal honlapján találhat. Az MVM Trade, a Magyarországon forgalmazott áram túlnyomó többségének nagykereskedője lehetőséget nyújt weboldalán, hogy a tőle vásárló viszonteladók és vevőik aukciók segítségével egymásra találjanak. Az MVM Tradeen kívüli áram eladására viszont nincs központi oldal. Független árajánlat-öszszehasonlító oldal sem üzemel. Szakértők szerint ugyanakkor magáncégek már készen állnak ilyen szolgáltatással arra az esetre, ha tömeges igény jelentkezik rá. (Feltehetőleg legkésőbb 2009-től, amikor az érintett 400 ezer kisebb vállalkozás is kikerül a piacra, a lakosságról nem is beszélve.) Az elkövetkező évek inflációját az amúgy is magas energiaárakon kívül bizonyára jelentősen növeli az áramvásárlók tájékozatlansága. Ennek pontos mértékét és okait viszont a jövőben már lehetetlen lesz feltérképezni.

A lakosságon gondolkodik a duplázó MVM Partner

Lapunk információi szerint az állami áram-nagykereskedő, az MVM Trade által szervezett október végi "nagy" áramárverésen a felkínált mennyiség mintegy 20 százalékát a lebonyolító cég kiskereskedő testvérvállalata, az MVM Partner nyerte el. Az MVM Trade az árverést az összes magyarországi áram-kiskereskedő részére egyenrangú módon volt hivatott lebonyolítani. Mártha Imre, az MVM Trade vezérigazgatója - a közös anyavállalat, az MVM vezérigazgató-helyettese - az esemény előtt lapunknak úgy fogalmazott: az MVM Trade bizonyosan nem tud kivételezni saját testvérvállalatával, amely az eddigi aukcióikon sem nyert komolyabb mennyiségű áramot. Az MVM Trade az eseményt követően nem hozta nyilvánosságra az árverés adatait, így a legtöbb árat, a nyertesek nevét és az általuk vásárolt mennyiséget sem. Mártha Imre mostani megkeresésünkre a kérdésben úgy fogalmazott: az MVM Partnernek nem lehettek belső információi az árverés várható lefolyásáról, így az eredmény nem vonja kétségbe a verseny tisztaságát. Az MVM Partner épp annyi áramot vásárolt, amenynyivel megőrizheti piaci pozícióját - tette hozzá. Azt a számításunkat hozzávetőlegesen helyesnek nevezte, hogy ez a cég forgalmának a megduplázódásával jár. A lehetséges vásárlók száma - a piac mérete - ugyanis a törvényi változások folytán szintén megkétszereződött. Kérdésünkre - konkrét időpont megjelölése nélkül - leszögezte: az MVM Partner vizsgálja annak lehetőségét, mikor és milyen feltételekkel tudna betörni a helyi áramszolgáltatók versenytársaként a lakossági piacra.

Népszabadság • Marnitz István • 2007. december 31.