A piacnyitás Magyarországon több szakaszban valósul meg.

Két nagy időszakot különböztethetünk meg:

1. Az ún. kettős piac /2003. január 1. - 2007. december 31./: létezik a közüzemi piac, és az arra feljogosított fogyasztók kiléphetnek a szabadpiacra, de akár vissza is térhetnek a közüzembe.
2. Teljes piacnyitás utáni időszak /2008. január 1-jétől/: minden fogyasztó vételezhet a szabadpiacon, de csak az arra feljogosítottak vételezhetnek az egyetemes szolgáltatóktól.

A két nagy szakasz részletes ismertetése:

1. Az ún. kettős piac /2003. január 1. - 2007. december 31./

Az ún. kettős piacon párhuzamosan működik az összes fogyasztó részére biztosított közüzemi piac, és az arra feljogosítottak részére létrehozott szabadpiac.

Közüzemi piac

2007. december 31-ig minden fogyasztó részére adott a közüzemi piacon történő villamosenergia vételezés. A szolgáltatási láncban a nagyerőművek, ún. hosszútávú szerződésekkel rendelkeznek a közüzemi nagykereskedővel. A közüzemi nagykereskedőt (Magyar Villamos Művek Zrt.) az érvényes villamosenergia törvény ellátási kötelezettséggel terheli a közüzemi szolgáltatók felé, akiknek szintén ellátási kötelezettségük van a közüzemi fogyasztók felé. A közüzemi tarifák hatóságilag (rendeletben szabályozott) kerülnek megállapításra, és országosan egységesek. Ebben a folyamatban biztosított a közüzemi fogyasztók mindenkori garantált minőségű, mennyiségű és árú villamosenergia ellátása.

Szabad piac

A szabad piaci ellátást az arra jogosultak választhatják. 2003. január 1.- 2004. július 1. közötti időszakban csak a 6,5 GWh éves fogyasztás feletti fogyasztók és önkormányzatok, ezt követően minden nem lakossági fogyasztó - így jelenleg is - dönthet arról, hogy kilép a szabad piacra. A szabadpiacon a villamosenergia ára többé már nem hatósági áras (rendeletben szabályozott), hanem a kereskedő/termelő és a fogyasztó alkujának eredménye. (Jogszabály szerint elvileg lehet a szervezett piacon, azaz a villamosenergia tőzsdén is villamosenergiát venni, de ma még nem működik villamosenergia tőzsde Magyarországon. Az import is szóba jöhet, de ez nem jellemző vásárlási forma közvetlenül a fogyasztók részére.).) A villamosenergiára mint termékre vonatkozó szabad megállapodásokon túl az energia szállítása (fogyasztókhoz történő eljuttatása) továbbra is hatósági (rendeletben szabályozott) árakon történik.

2. Teljes piacnyitás utáni időszak /2008. január 1-jétől/:)

A teljes piacnyitással minden fogyasztó részére biztosított a szabadpiaci vételezés, és csak az arra feljogosítottak vehetik igénybe az egyetemes szolgáltatást.

Egyetemes szolgáltatás

A jelenlegi közüzemi szolgáltatást váltja fel 2008. január 1-től. Az egyetemes szolgáltatást csak a fogyasztók egy bizonyos köre választhatja. Ezek a hatályos szabályok alapján a lakossági fogyasztók illetve 2008-ban a 3x50 A-t nem meghaladó, 2009-től pedig a 3x25 A-t nem meghaladó összevont csatlakozási teljesítményű kisüzleti fogyasztók. Az egyetemes szolgáltató által meghatározott, de államilag kontrolált árakon, áralkalmazási feltételekkel és szabályokkal történik a villamosenergia ellátás. Csak az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztók mozoghatnak a szabadpiaci ellátás és az egyetemes szolgáltatás között.

Szabad piac

Az ún. kettős modellben ismertetett szabad piachoz képest a változás szinte csak annyi, hogy a szabad piaci ellátás minden fogyasztó számára biztosított, mitöbb, 2008-ban a 3x50 A-t meghaladó, 2009-től pedig a 3x25 A-t meghaladó csatlakozási teljesítményű nem lakossági fogyasztók részére kötelező. Az ún. kettős modellben leírtak 2008. január 1-jétől továbbra is fennállnak. A szabadpiacon a villamosenergia ára már nem hatósági áras (rendeletben szabályozott), hanem a kereskedő/termelő és a fogyasztó alkujának eredménye. (Az új villamosenergia törvényben foglaltak és a MAVIR tervei alapján nagy annak a valószínűsége, hogy 2008. év II. felében már működni fog a szervezett piac, azaz a villamosenergia tőzsde. Így ott is lehetőség lesz villamosenergiát vásárolni.) Az importból történő villamosenergia beszerzés is szóba jöhet, de ez nem jellemző vásárlási forma. A villamosenergiára mint termékre vonatkozó szabad megállapodásokon túl az energia szállítása (fogyasztókhoz történő eljuttatása) továbbra is hatósági (rendeletben szabályozott) árakon történik.