Szolgáltatónként eltérően, 1,3 és 6,2 százalék közötti mértékben nő az áram végfelhasználói ára november 1-jén a lakosságot, a kisfogyasztókat és a közintézményeket ellátó egyetemes szolgáltatói körben.

A Magyar Energia Hivatal (MEH) honlapján közölt adatok szerint az E.ON szolgáltatónál (Titász, Édász, Dédász) 6,2 százalék, a Démásznál 3,9 százalék, az Émásznál 1,3 százalék és az Elműnél 2,4 százalék lesz az áremelés átlagos mértéke.

A hivatal közli: ismételten úgy állapították meg az emelési mértékeket, hogy meghallgatták a - lényegében monopolhelyzetű - áramcégek áremelési kéréseit, majd elemzések, egyeztetések következtek, ezután pedig - az általuk közölt adatok alapján - a kéréseknek lényegében helyt adtak. A MEH beszámolója szerint a szolgáltatók igényeiket elsősorban - néhány százalékos - árrésük garantáltnál alacsonyabb szintjével, illetve a piacinál jóval magasabb árú, speciális, úgynevezett "kötelező átvételű" energia vártnál nagyobb arányával indokolták. Ráadásul az emelési kérvényekben a szolgáltatók - úgymond - az októberi gázárcsökkentés hatásait már érvényesítették is.

A hivatal az RWE- és EDF-tulajdonú cégek áremelési igényeit az egyeztetések és elemzések után változtatás nélkül elfogadta, míg az E.ON esetében kissé mérsékeltebb - de még mindig messze a legmagasabb - drágítást hagyott jóvá.

A nemzetközi olaj- és áramárzuhanás ellenére Magyarországon folyamatosan emelkedik az áram ára: idén ez a harmadik drágulás. A MEH az ilyen jellegű felvetésekre úgy reagál, hogy a lakossági ár nem függ a nemzetközi tőzsdéktől, így az tavaly sem követte a nemzetközi áremelkedés mértékét. Igaz, 2010-től a lakossági áramárat is a nemzetközi tőzsdékhez kötnék. Hónig Péter energiaminiszter - a Budapesti Erőmű egykori vezérigazgató-helyettese - szerint a kormány elemzi a helyzetet, és talán még hivatalának lejárta előtt dönt is.


Az egyes szolgáltatók között eltérő árakat a területi sajátosságok indokolják. Az átlagos fogyasztású háztartásokban van, ahol az átlagnál kisebb, máshol kicsit magasabb az áremelés mértéke.

Az energiahivatal a tájékoztatóban hangsúlyozza, hogy a szolgáltatók a hivatalhoz eljuttatott áremelési kérelmükben már számoltak a földgázárak októberi csökkenésével. A kért átlagos áremelést azzal indokolták, hogy a hivatal által engedélyezett, kilowattóránként 1,9 forint árrést nem érték el, és az átlagosnál jóval drágább, de kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyisége a vártnál magasabb részarányú volt.

A villamosenergia-piac 2008 eleje óta teljes mértékben liberalizált. Hatósági ára csak a rendszerhasználatnak van, míg az egyetemes szolgáltatók árrését a hivatal szabja meg a szolgáltatás indokolt költségeinek elismerésével.

E.ON

A Dunántúlon és a Tiszántúlon tevékenykedő E.ON a kérelmében magasabb áremelést kért, míg a többi szolgáltató eredeti kérelmét hagyta jóvá a hivatal.

Az E.ON csoport egyetemes szolgáltatójánál egy kilowattóra villamos energia ára - a rendszerhasználati díjak és az adók nélkül - átlagosan 23,4 forint lesz, az átlagos fogyasztású háztartásban 23,32 forint. A végfelhasználói ár egy átlagos háztartásban 3,6 százalékkal nő az E.ON szolgáltatónál.

Démász

A Démásznál az átlagár 22,37 forint lesz, az átlagos háztartásokban 22,73 forint, és ebben a kategóriában a végfelhasználói áremelés mértéke 3,8 százalék.

Émász

Az Émásznál az átlagár 22,25 forint, az átlagos háztartásban pedig 23,02 forint, ami a végfelhasználói árban 1,1 százalékos emelést jelent.

Elmű

Az Elműnél az átlag 22,01 forint, az átlagos háztartásban pedig 21,6 forint, ami a végfelhasználói árban 2,5 százalék emelést jelent.

Az egyetemes szolgáltatási árakra vonatkozó átlagos áremelési mértékeket az alábbi táblázat foglalja össze (az első két oszlopban magára az energiadíjra vonatkoznak a változások, az utolsó oszlopban pedig az szerepel, hogy a jóváhagyott energiadíj változásnak milyen hatása lesz a teljes végfelhasználói árra):
 

Hangsúlyozandó, hogy ezek átlagos eltérések, az egyes árszabások esetében ettől eltérések lehetnek attól függően, hogy valaki a kedvezményes, 1320 éves kWh fogyasztású osztályba tartozik, vagy esetleg rendelkezik külön, szakaszosan is üzemeltethető csatlakozással, avagy közintézményként veszi igénybe az egyetemes szolgáltatást.

Az áremelések háttere

A villamos energiáról szóló törvény alapján ha az egyetemes szolgáltatók emelni szeretnék áraikat, akkor erre vonatkozó javaslatukat az emelés hatálybalépését megelőzően 45 nappal be kell nyújtaniuk a Magyar Energia Hivatalhoz jóváhagyásra.
 

A Hivatalnak 30 napon belül kell határoznia úgy, hogy a vonatkozó KHEM rendeletben meghatározott összehasonlító (benchmark) árra és átlagosan (éves szinten) 1.9 Ft/kWh árrésre adjon fedezetet.

Az áremelést a szolgáltatók ezúttal azért kérték, mert a 2009. év eddig eltelt időszakában érvényesülő árrés jogszabályban meghatározottnál alacsonyabb volt, és az átlagosnál jóval drágább kötelező átvételű villamos energia beszerzés részaránya is magasabb volt a vártnál.

Mégis miért?

Kutas István, az E.On kommunikációs vezetője a Portfolio.hu-nak a következőket mondta az áremelésről:

Az E.ON Energiaszolgáltató azért kényszerült emelni az áram árát, mert megnövekedtek az árambeszerzési költségei. Az E.ON árrése változatlan, csak a beszerzési költségek növekedését hárítottuk tovább a fogyasztókra. A költségnövekedés oka a zöldenergiaként kötelezően átvett, sokkal drágább áram.

Az a zöldenergia és hőerőművek által termelt áram, amit a szolgáltatónak meg kell vásárolnia, a piaci árnál átlagosan kétszer drágább. A téli fogyasztási szokások és az általános fogyasztáscsökkenés miatt a beszerzési portfolióban nagyobb szerepet kap az ilyen típusú áram, ez növelte a beszerzési költségeket.

Az eltérő mértékű emelés oka, hogy minden szolgáltató árambeszerzési portfóliójában más súllyal szerepel a "zöldenergia", a kötelezően átvett áram (KÁT): van olyan szolgáltató, ahol ez az arány magasabb és van, ahol ez alacsonyabb. Ezen túlmenően minden szolgáltatónál eltérő fogyasztási szokásokkal rendelkező fogyasztók vannak, és ez is jelentősen befolyásolja a beszerzési árat, így a mostani áremelés mértékét is.

Az E.ON a lehető legkisebb mértékben emelte árait, a szociálisan leginkább rászoruló kisfogyasztók esetében az átlagosnál jóval alacsonyabb volt az áremelés mértéke. Így az E.ON szolgáltatási területén lakossági kisfogyasztók esetében 3,6%-kal emelkedik az ár, ez havi szinten hozzávetőlegesen mintegy 200 forintos többletkiadást jelent (kevesebb, mint 2 forint/kWh). Egy átlagos fogyasztású háztartás számára az emelkedés 7,6%, ami havi kb. 500 forint költségnövekedést jelent (3,5 forint/kWh).


Forrás:    www.nol.hu
                www.fn.hu
                www.portfolio.hu