A gazdasági válság hatására egyértelműen csökken a világ energiafogyasztása, amit leginkább az olajárak mélyrepülése jelez. Nemcsak az autó-, az építőanyag ipar termelésének drasztikus csökkenése, de az emebrek magatártásának változása is az energiaigények mérséklődése irányába hat, még az amerikai autózási szokások is átalakulóban vannak. Egy hosszabbtávú recesszió az energiaigényt drámailag csökkentheti, aminek következtében a jelenleg folyamatban lévő, sok tízmilliárd dollár értékű projekt egy részének jövője kérdéses. Az energiaipari cégek szerint, a beruházásoknak csak 20 százalékát fogják az eredeti menetrend szerint megvalósítani - derül ki az energiainfo.hu elemzéséből.

Világszerte csökken az energia iránti kereslet. Az autóipartól az olyan energia-intenzív ágazatokig, mint a cementipar óriási a kereslet csökkenés. De az emberek viselkedése is megváltozott. Még az amerikai autózási szokások is átalakulóban vannak, jelentősen csökkent a benzin iránti kereslet. Hasonló trendek láthatók a magyar gáz és villamosenergia felhasználásban. Sok év után először csökkent a hazai villamosenergia fogyasztás, a 2008-as fogyasztás 0,4%-kal volt kisebb a 2007-esnél. A villamosenergia fogyasztás 2008 novemberben 164 GWh-val, decemberben 278 GWh-val csökkent 2007-hez képest. Ugyanebben a periódusban a havi gázfogyasztás novemberben 345, decemberben 532 millió köbméterrel esett vissza.

A GDP alakulása

A külső gazdasági környezet romlása (például a német GDP több mint 2 %-kal csökken) és a kereslet csökkenése miatt az idei hazai GDP csökkenéséről egyre kedvezőtlenebb adatok jelennek meg. A 2009 január végi előrejelzések szerint a csökkenés elérheti a 2,5-3%-ot, legrosszabb esetben pedig 4 százalékra is felmehet. Ezzel összhangban Simor András is azt becsülte, hogy a GDP 2009-ben több mint 2,5 százalékkal zsugorodik.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is átírja Magyarországra vonatkozó prognózisát. Ezt persze már önmagában a 2,5 százalékos GDP csökkenés is indokolná, hiszen az IMF novemberi ország-jelentésében még 1 százalékkal számolt. Neil Shearing, a Capital Economics londoni gazdaságelemző cég közép-európai közgazdásza 2009 februári interjújában azt mondta, hogy a magyar gazdaság bruttó hazai kibocsátási értéke (GDP) akár 5 százalékkal is visszaeshet az idén, tekintettel a kereslet "hatalmas zuhanására", és az infláció is jó eséllyel elmarad a céltól. Ezzel egyidőben a forint újabb, és újabb mélyponton van, tartósan 300 forint felett tartózkodik az euróval szemben. Mindennek természetesen következményei vannak: a lakosság fogyasztási kiadásai 1-3,5 százalékkal eshetnek vissza, a foglalkoztatottság pedig 80-100 ezer emberrel csökken.

Mi várható Magyarországon?

A Magyar Nemzeti Bank egy optimista és egy pesszimista forgatókönyvet készített, kedvezőbb esetben 0,2 százalékkal csökken a GDP, rosszabb esetben 1,7 százalékos lehet a csökkenés. 2010-ben is mindössze 0,5 százalékos lehet az élénkülés üteme.

Három olyan tényező is van, ami a korábbi előrejelzésekhez képest drasztikusan rontja a növekedési kilátásokat. Egyrészt az MNB a külső konjunktúra alakulását a korábbiaknál jóval pesszimistábban látja. Másrészt a 2009-es költségvetési törvényben megfogalmazott intézkedések jelentős mértékben, a GDP közel két százalékával szűkítik az aggregált keresletet. Végezetül a pénzügyi válság nyomán a gazdasági szereplők hitelhez jutásai esélyei a korábbiaknál jóval kedvezőtlenebbek.

A válság hatásai az energetikára

A pénzügyi válság következtében mára már gazdasági válságról beszélhetünk. Az EU gazdasági növekedése erőteljesen lassul. Az idén 1,2 százalékos lesz az eurózóna gazdasági növekedése. Jövőre azonban szinte megáll a növekedés. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az eurózóna gazdasága alig növekszik jövőre, a pénzügyi válság miatt csak 0,1 százalékos lesz a növekedés.

A régió legnagyobb gazdaságai stagnálni fognak, Németország és Franciaország például nulla százalékos növekedést tud felmutatni, Nagy-Britannia pedig lassulni fog 1 százalékkal. A közzétett legfontosabb német konjunktúraindikátor rosszabb lett még a vártnál is, így ez is alátámasztja az igen kedvezőtlen német, és így többek között a magyar gazdasági kilátásokat (a magyar export harmada Németországba irányul).

Spanyolország és Írország is lassulni fog, mindkét országban nő a munkanélküliség, és nagyobb lesz az államháztartási hiány. Írország is recesszió-közeli állapotba kerülhet jövőre. Ugyanez igaz Észtországra és Lettországra is. Az európai gazdasági fejlődés egyik fő hajtómotorjában, az autóiparban, rendkívül súlyos válság alakult ki az utóbbi hetekben, alig egy-két hónap leforgása alatt. Októberben az ágazat európai gyártóit tömörítő ACEA adatai szerint 14,5 százalékkal zsugorodott az új személygépkocsik értékesítése az EU- és az EFTA-tagállamok összességében az egy évvel korábbihoz képest. Nagy-Britanniában 23 százalékkal estek vissza az eladások, Spanyolországban 40 százalékkal, a pénzügyi válság által leginkább sújtott nyugat-európai gazdaságnak számító Írországban pedig majdnem 55 százalékkal. Magyarországon 16 százalékos volt a zuhanás, ami az új tagállamokban a balti országokat leszámítva a legrosszabb érték.

Az idén vélhetően 1993 óta a leggyengébb értékesítési adatokkal zárják majd az évet a kereskedők, s a 2009-es kilátások még sötétebbek. Nagyok az EU-n belül a regionális különbségek. A régi tagállamokban (az EU-15 államaiban) a költségvetési helyzet az elmúlt években stabil volt, a maastrichti kritériumokat a tagállamok többségében betartották, a reálgazdaság erős, a belpiaci fogyasztás erős. Ehhez képest a kis lakosságú Balti államok illetve a közép-európai államok helyzete gyenge. A "balti csoda" most pukkant ki, a korábbi éltanuló Észtország és Lettország az eddigi gyors növekedés után recesszióban van. A folyó év III. negyedében az észt gazdaság 3,3%-kal, a lett 4,2%-kal zsugorodott, és mindhárom balti államban hatalmas folyó fizetési illetve kereskedelmi mérleg hiány van.

A közép-európai csodák is kezdenek eltűnni. Így például Szlovákiában és Csehországban a növekedés fő motorja az országba telepedett néhány nagy autógyár volt. De hasonló a helyzet Magyarországgal is. Ezek az export-orientált országok az exportot felvevő országok gazdasági válsága (például Németország, USA) következtében jelentős export csökkenésre, és így gazdasági zsugorodásra számíthatnak. A helyzet hasonló Szlovéniában, Romániában és Bulgáriában is. Ezek az országok nem rendelkeznek azokkal a horribilis pénzügyi tartalékokkal, mint a nyugat-európai gazdag országok, így képtelenek komoly gazdaság-élénkítő programokat indítani. (Az USA 800 mrd dolláros, az EU 200 mrd eurós élénkítő programot indított.) Ezért a gazdasági válság megszűnése először az Egyesült Államokban, majd az erős nyugat-európai országokban (Németország vagy Franciaország) valószínű. Amint megindul ezekben az országokban a fogyasztás, úgy tud ismét fellendülni az új EU tagállamokban az export, és tud gyorsulni a gazdaság.

A gazdasági válság csökkenti a GDP növekedését, vagy éppen recessziót (GDP csökkenést) idéz elő, és egyúttal csökkenti a lakossági jövedelmeket, és így a fogyasztást is. A válság egyik valószínű "pozitív" hatása, hogy a vállalatok - és az emberek is - óvatosabban vesznek fel hitelt, így visszaeshet a hitelekre épülő vásárlás. Az üzleti szektor a kereslet csökkenés miatt visszafogja termelését, későbbre halasztja vagy éppen törli új beruházásait. A lakosság is kevesebbet tud költeni új gépkocsik, háztartási gépek stb. vásárlására illetve meglévő energiafogyasztó berendezéseit, gépkocsiját takarékosabban illetve kevesebbet használja. Ez utóbbi pl. már megmutatkozott Amerikában, ahol a benzinfogyasztás erőteljesen visszaesett.

A kereslet visszaesése miatt számos iparágban csökkenteni kell a termelést, üzemek egész sorát állítják le hosszabb-rövidebb időre. A lakosság reáljövedelmének csökkenése a szolgáltatások terén is visszaeséshez vezet. Mindez mélyíti a gazdasági válságot, és egyben egyértelműen csökkenti a végfelhasználói szektorok (ipar, közlekedés, szolgáltatások, lakosság, stb.) energiafogyasztását. Azaz számítani lehet a gáz, villany és a kőolajtermékek fogyasztásának lassulására, csökkenésére. Azaz az energiaigények - amíg a válság tart - biztos, hogy visszaesnek vagy lassabban nőnek. A válság hossza jelenleg nem ismert, szakértők az 1-2 évtől az akár sok évig tartó időhorizontról beszélnek.

Most még korai lenne megbecsülni a válság összes hatását, de erősen valószínű, hogy hosszabb időre meg fogja változtatni az emberek fogyasztási szokásait. Várható, hogy hosszabb ideig óvatosabban, takarékosabban fognak élni az emberek, kevésbé mernek hitelekre támaszkodva fogyasztani, vásárolni, utazni. Takarékosabban fogják használni energiafogyasztó berendezéseiket is. Van azonban egy ellenkező hatás is. A kőolaj árak zuhanásával olcsóbbá váló benzin ösztönzi a fogyasztást. De ez valószínűleg csak rövidebb távú hatás, és a benzin ára is megindul felfelé. A válságra kevésbé reagál a fűtési célú energiafogyasztás, de még így is számíthatunk országos szinten a földgáz illetve a villamosenergia fogyasztás növekedési rendjének megtörésével, esetleg a fogyasztás csökkenésével.

Hogyan hat a válság az energetikai beruházásokra?

A pénzügyi válság nem gyakorol közvetlen és azonnali hatást az energetikai beruházásokra. Egy néhány hónapos gazdasági megtorpanás nem jelenti azt, hogy leállnak a beruházások. A már eldöntött vagy megkezdett beruházásokat a beruházók folytatni fogják. A gazdasági válságnak azonban lehetnek komoly következményei, attól függően, hogy mennyire lesz hosszú, széleskörű és súlyos. Ha a válság hosszú ideig fennáll, ha hónapokig-évekig nehéz lesz hitelekhez jutni, akkor ez mindent befolyásolni fog, amit hitelből lehet finanszírozni.

Egy hosszabbtávú recesszió az energiaigényt drámailag csökkentheti, lenyomja az energiaárakat, és természetesen befolyásolja, hogy mely energetika beruházások mehetnek tovább, és melyeket függesztenek fel vagy törölnek. Jelenleg sok tízmilliárd dollár értékű projekt-fejlesztés van folyamatban világszerte. Ezek egy részének a jövője kérdéses. 2008. novemberének közepén a WEC (Világ Energia Tanács, London) 16 európai ország 65 energetikai vállalatára kiterjedő felmérést készített, melyben a beruházási hangulatot vizsgálta. A felmérés 4 területre, a termelő kapacitások, fogyasztói kapacitások, a K+F fejlesztések és a környezetvédelmi beruházások vizsgálatára terjedt ki.

A beruházási hangulat mind a 4 területen a negatív zónában van, sok a (több mint 2 évvel) halasztott vagy csökkentett-törölt beruházás, de még így is optimistának tűnik a hangulat. A vállalatok szerint a beruházások 20%-a több mint 2 éves, 40%-a kevesebb mint 2 éves halasztást fog elszenvedni, és csak 20% lesz időben végrehajtva. A beruházások mennyisége 20%-nál jobban csökken 7% szerint, 20%-nál kevésbé csökken, de csökken 40% szerint és 53 % szerint változatlanul megvalósulnak. A vállalatok 50%-a szerint alapvető, 38%-a szerint kisléptékű változtatásra van szükség a szabályozási környezetben. Hogyan hat a válság az EU hosszú-távú környezeti és energiahatékonysági terveire? Várhatóan a válság az energiatakarékosság illetve a megújuló energiaforrások megítélésében közvetlen negatív hatást rövid távon nem hoz. Azonban ha a válság hosszabb távon fennáll, és az olajárak nyomottak maradnak, akkor annak komolyabb hatásai lehetnek:

1. Egyrészt az alacsony olaj és ebből következően alacsony gázárak nem fogják elősegíteni az energiahatékonysági és megújuló energia beruházásokat, mert rontják ezen beruházások megtérülési idejét, s az eddig "negatív költséggel" végrehajtható beruházások átmennek nem-profitábilis beruházásba.

2. Hasonlóan negatívan befolyásolják az alacsony olajárak a megújuló energiák terjedését. Ha a megújulók többsége a 140 dollár/hordó olajár mellett is csak jelentős állami támogatással tudott nyereséget hozni, akkor mi lesz velük, ha az olajár 80-100 dollár/hordó ár körül stabilizálódik?

3. Másrészt a recesszió idején az állami bevételek is csökkennek, és a rendelkezésre álló erőforrásokat főként "rövidtávú tűzoltásra", pl. gazdaság élénkítő programok indítása, a munkanélküliek helyzetének javítása, gazdasági takarékossági intézkedések ellentételezése stb. fogják fordítani. Ha a recesszió hosszabb távon fennáll, várhatóan csupán kisebb figyelmet fognak kapni olyan kérdések, mint hogy 2050-ben hány centiméterrel lesz magasabb az óceán szintje. Az EU-ban máris véres vita folyik a 2020-ra tett hatékonysági és megújuló célkitűzésekről, és ez a vita csak élesedni fog, ha mélyül a válság. Figyelmeztető jel, hogy az EU az egyik maastrichi kritériumot - mely a a 3%-os költségvetési hiány plafonról rendelkezik - máris felfüggesztette.

4. Az európai recesszió, a vállalati csődök, az államok csökkenő bevételei, a generózus állami mentőcsomagok (bankoknak, vállalatoknak, gazdaság élénkítő programok, kis és közép-vállalatok, munkanélküliek stb. részére) elvonják az állami erőforrásokat az energiahatékonysági-klímaváltozási programoktól, így itt is lassulás várható.

Az energiatakarékossági programok felfutásában bíznak a zöld mozgalmak egyes képviselői - ami jó lenne - ez a várakozás azonban nincs összhangban a gazdasági realitásokkal. Az energiahatékonysági beruházások még a gazdasági prosperitás időszakában is csak lassan "csurdogálnak", ezért kell őket állami támogatással, kötelező célkitűzések és szabványok révén stimulálni-kikényszeríteni. Ezt mutatják a hazai energiahatékonysági alapok (EHA, NEP, KIOP, KEOP) tapasztalatai is. Igazán komoly érdeklődés még a sikeres időszakokban is csak a magas támogatás-intenzitású alapok iránt van, de itt is jól érzékelhető a kereslet limitje. Válság idején támogatásokra az államnak bizonyára kevesebb pénzügyi forrása 5. lesz. Fontos azonban tudni, hogy egyúttal a befogadó közeg - a vállalatok, lakosság, önkormányzatok stb. pénzügyi eszközei is csökkennek, és a beruházási kedv és lehetőség is negatív. Így hosszabb válság esetén ezen a területen is visszaesésre kell számítani.

Forrás:www.árampiac.hu