Áramstop a magyar-ukrán határon


A vezetéket Kapolyi László cége használhatja, villamos energiája viszont a konkurensnek van


Az év végi határidő előestéjén sincs államközi megállapodás az ukrán-magyar áramszállításokról - értesült lapunk. Ez azt jelenti, hogy egyelőre búcsút mondhatunk az onnan érkező olcsó villamos energiának.

Továbbra is folynak a tárgyalások a magyar és az ukrán áramrendszer-irányító között a határon lévő importvezeték kapacitásainak megosztásáról - tudtuk meg Tari Gábortól, a magyar felet képviselő Mavir Zrt. vezérigazgatójától. A kérdés kapcsán annyit hangsúlyozott lapunknak: továbbra is bízik a megegyezésben.


Korábbi hírek szerint a rendszerirányítók év végéig szoktak megegyezni a következő év kiosztásáról. Tari Gábor korábbi szavai szerint eddig rendre meg tudtak állapodni. Annyian nem is tolongtak a határon keresztüli szállítás jogáért, hogy emiatt pályázatra lett volna szükség.


A békülékeny magyar álláspont hátterében az állt, hogy mindeddig Kapolyi László szocialista vállalkozó érdekeltsége tartozó Systems Consulting hozta be a határon az olcsó ukrán áramot. Itt belföldön aztán azt az állami Magyar Villamos Művek (MVM) vette meg, és adta tovább - szavaik szerint - a lakosságnak.

Ukrán oldalon azonban - különösen az utóbbi években - jóval harciasabb hangulat alakult ki. A helyi politikai erőviszony-változások által motivált közhangulat ugyanis az olcsó ukrán áram hasznát Kapolyi helyett ottani kézben látta volna szívesen. Annak ellenére, hogy a magyar vállalkozó szerint 2015-ig szerződése van a szállításokra, az ukrán áramcégek ez év közepe óta nem szállítanak. Ellenben bemutatkozott Magyarországon az 51 százalékban az ukrán állam tulajdonában lévő Ukrenergy Trade, amely nagyjából pont ugyanannyi áramot szeretne behozni, mint amennyi Kapolyitól elkerült. (Arról, hogy ezt Kapolyihoz hasonló áron, netán olcsóbban tervezik-e, nem nyilatkoztak.)


A hazai vezetékek felett őrködő Mavir azonban lehúzta a sorompót, mondván: év közben nem szoktak változtatni a határ használati jogosultjain. Emiatt viszont az eddig lakossági célra behozott áram nem tud beérkezni. Egy kis részét szlovák kerülőúton - ezért kicsit drágábban - magyar cégek veszik meg. Tari Gábor korábban hangot adott abbéli reményének, hogy 2009-re is sikerül a két rendszerirányítónak vita nélkül megállapodni. A jelek szerint azonban ez nem jött létre.


Hazai szakértők szerint akár jövőre is maradhat az az áldatlan állapot, ami az év közepe óta jellemezte ezt az árambehozatali csatornát. A körvonalazódó magyar álláspont szerint a Mavir ragaszkodik Kapolyi szerződéséhez, mondván, azt érvényesnek látja, amit a felek csak az ukrán rendszerirányító "szűkmarkúsága" miatt nem tudnak teljesíteni. A magyar rendszerirányítónak is joga lenne megvonni a vezeték kapacitásait olyan cégektől, amelyek azt lefoglalták, de ténylegesen nem szállítanak rajta. Ám a Mavirnak a System Consulting eddig mindig meg tudta magyarázni, hogy ez rajta kívül álló okokból következett be, amely révén a Mavir nem is vonta vissza szállítási engedélyét. Információink szerint 2009-re a Mavirhoz több igény érkezett be a vezeték használatára, mint amennyit az elbír. Ilyenkor elvben pályáztatni kellene, amelyen az nyer, aki a legtöbbet fizeti a vezeték használatáért. (És nem az, amelyik például olcsóbb árut hoz be.) Ugyanakkor a Mavir akár azt is megtehetné - vallják nálunk -, hogy nem tendereztet, és a megállapodásig egyszerűen nem enged be senkit Kapolyi helyére.


A másik oldal korábbi tapasztalataink szerint gyökeresen másképp látja a kérdést. Szerintük a magyar rendszerirányítónak elsősorban nem a szerződést kell néznie, hanem hogy mely kereskedő tud ténylegesen áramot behozni. Úgy vélik, az MVM tulajdonában lévő Mavir nem független, hanem az MVM és Kapolyi érdekeit védi. Noha legutóbb kilátásba helyezték, hogy emaitt a Mavirt az unió bírósága elé citálják, ilyen eljárásról a Mavirnál nem tudnak. Korábban Kapolyi is perrel fenyegette meg korábbi ukrán partnereit, de egyelőre erről sincs hír.


A magyar fél tapasztalataink szerint úgy véli: ha elfogadná az ukránok ajánlatát - vagyis ha Kapolyi helyére ukrán vállalatok kerülnének -, az a hazai álláspont feladását jelentené. Noha formailag lényegtelen, de a magyar rendszerirányító egy magáncég érdekeiért harcol, míg az ukránok egy részben államosított társaság igazát védik.


Forrásaink a helyzet megoldását "államközi egyezménytől" várnák, melynek révén az MVM állítólag komolyabb szerephez juthat.


Amíg azonban ez nem következik be, a lakosság elbúcsúzhat az Ukrajnából vásárolt jelentős mennyiségű olcsó áramtól. A logikus következtetést, miszerint akkor ettől emelkedik az áram lakossági ára, hivatalos körök Magyarországon cáfolták. Ugyanakkor januártól - elvileg más okokból, de egy nemzetközi energiaár-zuhanás közepette - nálunk mégiscsak drágul a villamos energia.


Sokadik határidő-módosítás a Vértesi Erőmű ügyében


A december végi, legutolsónak mondott határidőig sem jött létre a szerződés Kapolyi László System Consultingja és az MVM között az állami céghez tartozó Vértesi Erőmű eladásáról. A több mint fél éve húzódó ügylet során a vevő már kifizette a hatmilliárd forint körüli vételárat, valamint több mint tízmilliárd forint bankgaranciát is vállalt. Legutóbb azonban az állami tulajdonos felett álló Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács parancsolt megálljt, mondván: a System Consulting vállaljon több pénzügyi garanciát, és akkor megkapja az erőművet. Értesülésünk szerint a vita még mindig több tízmilliárd forintról szól. A sajátos alkufolyamat alatt Kapolyi László egy igazgatósági tagon keresztül már félig házon belülre is került. Új határidőt a felek már nem tűztek ki, vagyis ez az állapot tartósan megmaradhat.


Forrás:www.nol.hu