A piaci szereplők a további emelkedésére számítanak. Regionálisan viszonylatban az árampiac továbbra is keresleti marad, ez is hozzájárul ahhoz, hogy rövid- és középtávon tovább emelkedik a villamos energia ára. Az áremelkedést némileg ellensúlyozhatja a hatékony energia-termelés és -felhasználás - vélekedtek a felszólalók a Magyar Elektrotechnikai Egyesület éves vándorgyűlésén, szerdán Egerben.

Szörényi Gábor, a Magyar Energia Hivatal főosztályvezetője az árjelzések alapján lassú, de folyamatos áremelkedést prognosztizál. A hosszútávú áramvásárlási szerződések felbontása és több kisebb áramtermelő belépése a rendszerbe jövőre növeli kissé az áramkínálatot, de nagyobb erőművek belépése, így a kínálat lényeges bővülése csak 2010-2011-ben várható. A főosztályvezető elmondta azt is, hogy az energiahatóság a fogyasztási igény évi 1,5 százalékos növekedésével számol.

Szörényi Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi keresleti helyzetben nemcsak a kereskedőknek, hanem a fogyasztóknak is aktívan kell készülniük a beszerzéseikre. A Magyar Energia Hivatal azt reméli, hogy a kereskedők a múlt évinél korábban döntenek a 2009. évi beszerzéseikről, amihez minden feltétel adott. Az elmúlt évben ugyanis a szabályozási környezetre hivatkozva kivártak, így kockázataikat az árban megjelenítve az idén szép nyereséget könyvelhetnek el. Szörényi Gábor jelezte, hogy várhatóan december 5-én hatályba lép az a törvény, amely megszünteti a meglévő hosszútávú áramvásárlási szerződéseket 2008. december 31-i hatállyal.

A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) már értesítette a francia Suez-csoporthoz tartozó Dunamenti Erőművet a szerződés egyoldalú felmondásáról, és tárgyal az amerikai AES tulajdonában lévő AES Tiszai Erőművel is a szerződés átalakításáról. A törvény előírja az Európai Unió által burkolt állami támogatásnak minősített szerződések felbontását. Szörényi Gábor előadásában hangsúlyozta, hogy a Dunamenti Erőmű nem szünteti meg a termelést, erről a napokban a társaság vezérigazgatója biztosította őt, cáfolva a piaci pletykákat. A magyarországi erőművek tüzelőválasztásával kapcsolatban Csom Gyula, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora amellett érvelt, hogy a földgáztüzelésű erőműveknek háttérbe kell szorulniuk, akár állami beavatkozással is. A szükséges erőművi kapacitást a magyarországi lignitvagyonra épülő erőművek és az atomerőmű biztosíthatja - vélekedett. Az atomerőmű ellensúlyozná a lignit tüzelésű erőművek káros-anyag kibocsátását - magyarázta a professzor.

Csom Gyula felvetette a vízierőművek szükségességét is, szerinte Magyarországon mintegy 1.000 megawatt áramtermelő kapacitás lenne kiépíthető. Jelenleg Magyarországon a beépített áramtermelő kapacitás mintegy 8.600 megawatt. A vízierőmű segítené a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát, és ezzel a megújuló energia termelés növelését is. A nagy energiaipari befektetők magyarországi érdekeltségei, a német RWE csoporthoz tartozó Elmű és Émász, valamint a Mátrai Erőmű képviseletében Emmerich Endresz, az Electricité de France (EdF) érdekeltségébe tartozó Démász és Budapesti Erőmű képviseletében Jacques Pitois, valamint az E.ON képviseletében Bakács István egyetértett azzal, hogy a primer energia szerkezetében nagyobb szerepet kell kapnia a lignitnek és az atomnak, elutasították azonban az állami beavatkozás szükségességét.

Forrás: www.gazdasag.ma.hu