Év végéig nem üt az áramár
manager, 2008, július 22 - 19:21
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
A drága gáz miatt nőne a tarifa, a folyamatosan változó hazai szabályok viszont visszafogják. Nyáron biztosan nem nő a lakossági áramár, annak ellenére sem, hogy folyamatosan ilyen jellegű hírek kapnak szárnyra. Bár a nemzetközi energiaárak az egekbe hágnak, sajátos belső viszonyaink miatt hazánkban akár az év végéig is kitarthat a jelenlegi árszint.
Szakértők szerint idén valószínűleg már nem nő a lakossági áramár. Nem mintha nem emelkedne az áram előállításához szükséges tüzelőanyagok (például a gáz) ára, ám a folyamatosan változó hazai áramárszabályok most épp megakadályozni látszanak a cégek áremelési törekvéseit. Ugyanakkor a témában napvilágot látott műszaki magyarázatok, amelyek komoly lobbiharcokat is tükröznek, sokféleképpen értelmezhetők. Így a korábbi nyilatkozatokból sokan vontak le olyan következtetéseket, hogy az év közepén áramáremelés várható. Ez azonban mindmáig elmaradt. Sőt: a lapunknak a hét elején nyilatkozó szakértők szerint a legújabb szabályok inkább lefelé nyomnák a tarifát. Igaz, azért árcsökkenésre még nem kell számítani.
A kormány és a parlament tavaly, úgymond az uniós liberalizáció jegyében új szabályokat fogadott el, amelyek a különböző beépített lobbiérdekek miatt igen kuszára és sokak szerint elkapkodottra sikerültek. "Ennek jegyében" a januári lakossági áramár-emelkedést központilag határozták meg. Ez - főleg a nemzetközi hatások miatt - 9,9 százalékra jött ki. A közintézmények számára pedig a kormány az utolsó pillanatban egy - szabályozást és nyomásgyakorlást, valamint piaci és hatósági elemeket vegyítő - intézkedéssel 20-30 százalékra "tompította" az emelkedést.
A teljesen szabadpiacra kikerült, nagyobb fogyasztású cégek számára azonban az áremelkedés gyakorta elérte az 50-70 százalékot. Ezt követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, átvéve a szakhivatalok érvelését, bejelentette: az áremelkedés alacsonyabb is lehetett volna, ha az új szabályok nem biztosítanak túlzott nyereséget az állami áram-nagykereskedő Magyar Villamos Műveknek (MVM). Ezt viszont - azon kívül, hogy elküldték Kocsis István vezérigazgatót - nem követte szervezeti változás. Így ezután kiderült, az év közepétől az MVM a lakosságot ellátó szolgáltatóknak újra emelné az árat. A Magyar Energia Hivatal azonban a szolgáltatóknak már nem engedte meg, hogy ezt továbbhárítsák a fogyasztókra. A helyzetet megoldandó a napokban a MEH határozatban állapította meg, hogy az MVM domináns piaci szereplő, ezért a független árképzés helyett neki is alá kell vetnie magát a hivatal árellenőrzésének. Egyszersmind egy új, az eddigieknél alacsonyabb árképletet írt elő, vagyis "ársapkát" húzott az MVM fejére.
Mártha Imre, az MVM vezérigazgatója lapunknak szerdán megerősítette: betartják a határozatot, noha az valószínűleg jelentősen csökkenti a cég várható nyereségét. A határozat szellemét a lakossági fogyasztók piacán nem vitatják, mivel a szolgáltatók lakossági tarifáját eddig is központilag kontrollálták. A korábban ezen a piacon elhatározott nagykereskedelmi áremelési törekvésüket az új szabály felülírja, de most már ezt alkalmazzák - szögezte le. Azt azonban nem kívánta megjósolni, hogy így többet számláznak-e majd ki az áramért. Más szakértőkkel együtt ő is felhívta a figyelmet, hogy az új árképlet is lehetőséget teremt a gázáremelkedés jogos érvényesítésére. A gáz ára pedig január óta többször nőtt, és ez a trend mostanában nem fordul meg. Azt azonban nem cáfolta, hogy az új árképlethez képest a régi alapján az MVM az első fél évben magasabb árat számlázott ki. Mivel az új képlet éves átlagban ennél alacsonyabb árat szab meg, így a szabályozás a lakossági árakra az év második felében lefelé ható nyomást is kifejthet. Vagyis ez ellensúlyozhatja a gázáremelkedés hatását. Mártha szerint a pontos számítások még hátravannak. Abban azonban mindenki egyetért: ha októberben mégis elkerülhetetlen lenne egy lakossági áramáremelés, az nem lenne több néhány százaléknál.
Boross Norbert, a főváros és környéke áramszolgáltatását végző Elmű szóvivője lapunknak nem kívánt az év hátralévő részére árelőrejelzést adni. Úgy fogalmazott: az új helyzetről hamarosan tárgyalások kezdődnek az MVM-mel.
Némileg más a helyzet az év eleji piacfelszabadítás legnagyobb kárvallottjaival, a lobbierőben gyengébb, áramfogyasztásban azonban annál erősebb cégekkel. Elemzők szerint az év eleji, sokkszerű, akár 50-70 százalékos tarifaemelkedés nem a nemzetközi energiaárak, hanem az újfajta piaci rend számlájára írhatók. Több vállalkozó ugyanis nem készült fel arra a helyzetre, hogy most már több áramszolgáltató közül választhat, azok azonban mostantól szabadon állapíthatják meg a tarifát. Az elemzők úgy vélik, hogy az év hátralévő részében hasonló ársokk már nem várható, mivel a piac fokozatosan bejáratódik. Mártha Imre felhívta figyelmünket, hogy az MVM tavaly egész 2008-ra fix áron adta el az áramot, vagyis e vevőkörnél egy évközi áremelés nem vezethető vissza a nagykereskedőre. Az emelkedő nemzetközi energiaárak ebben a körben az MVM kockázatát, illetve veszteségeit növelik - tette hozzá.
Forrás: www.nol.hu
Szakértők szerint idén valószínűleg már nem nő a lakossági áramár. Nem mintha nem emelkedne az áram előállításához szükséges tüzelőanyagok (például a gáz) ára, ám a folyamatosan változó hazai áramárszabályok most épp megakadályozni látszanak a cégek áremelési törekvéseit. Ugyanakkor a témában napvilágot látott műszaki magyarázatok, amelyek komoly lobbiharcokat is tükröznek, sokféleképpen értelmezhetők. Így a korábbi nyilatkozatokból sokan vontak le olyan következtetéseket, hogy az év közepén áramáremelés várható. Ez azonban mindmáig elmaradt. Sőt: a lapunknak a hét elején nyilatkozó szakértők szerint a legújabb szabályok inkább lefelé nyomnák a tarifát. Igaz, azért árcsökkenésre még nem kell számítani.
A kormány és a parlament tavaly, úgymond az uniós liberalizáció jegyében új szabályokat fogadott el, amelyek a különböző beépített lobbiérdekek miatt igen kuszára és sokak szerint elkapkodottra sikerültek. "Ennek jegyében" a januári lakossági áramár-emelkedést központilag határozták meg. Ez - főleg a nemzetközi hatások miatt - 9,9 százalékra jött ki. A közintézmények számára pedig a kormány az utolsó pillanatban egy - szabályozást és nyomásgyakorlást, valamint piaci és hatósági elemeket vegyítő - intézkedéssel 20-30 százalékra "tompította" az emelkedést.
A teljesen szabadpiacra kikerült, nagyobb fogyasztású cégek számára azonban az áremelkedés gyakorta elérte az 50-70 százalékot. Ezt követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, átvéve a szakhivatalok érvelését, bejelentette: az áremelkedés alacsonyabb is lehetett volna, ha az új szabályok nem biztosítanak túlzott nyereséget az állami áram-nagykereskedő Magyar Villamos Műveknek (MVM). Ezt viszont - azon kívül, hogy elküldték Kocsis István vezérigazgatót - nem követte szervezeti változás. Így ezután kiderült, az év közepétől az MVM a lakosságot ellátó szolgáltatóknak újra emelné az árat. A Magyar Energia Hivatal azonban a szolgáltatóknak már nem engedte meg, hogy ezt továbbhárítsák a fogyasztókra. A helyzetet megoldandó a napokban a MEH határozatban állapította meg, hogy az MVM domináns piaci szereplő, ezért a független árképzés helyett neki is alá kell vetnie magát a hivatal árellenőrzésének. Egyszersmind egy új, az eddigieknél alacsonyabb árképletet írt elő, vagyis "ársapkát" húzott az MVM fejére.
Mártha Imre, az MVM vezérigazgatója lapunknak szerdán megerősítette: betartják a határozatot, noha az valószínűleg jelentősen csökkenti a cég várható nyereségét. A határozat szellemét a lakossági fogyasztók piacán nem vitatják, mivel a szolgáltatók lakossági tarifáját eddig is központilag kontrollálták. A korábban ezen a piacon elhatározott nagykereskedelmi áremelési törekvésüket az új szabály felülírja, de most már ezt alkalmazzák - szögezte le. Azt azonban nem kívánta megjósolni, hogy így többet számláznak-e majd ki az áramért. Más szakértőkkel együtt ő is felhívta a figyelmet, hogy az új árképlet is lehetőséget teremt a gázáremelkedés jogos érvényesítésére. A gáz ára pedig január óta többször nőtt, és ez a trend mostanában nem fordul meg. Azt azonban nem cáfolta, hogy az új árképlethez képest a régi alapján az MVM az első fél évben magasabb árat számlázott ki. Mivel az új képlet éves átlagban ennél alacsonyabb árat szab meg, így a szabályozás a lakossági árakra az év második felében lefelé ható nyomást is kifejthet. Vagyis ez ellensúlyozhatja a gázáremelkedés hatását. Mártha szerint a pontos számítások még hátravannak. Abban azonban mindenki egyetért: ha októberben mégis elkerülhetetlen lenne egy lakossági áramáremelés, az nem lenne több néhány százaléknál.
Boross Norbert, a főváros és környéke áramszolgáltatását végző Elmű szóvivője lapunknak nem kívánt az év hátralévő részére árelőrejelzést adni. Úgy fogalmazott: az új helyzetről hamarosan tárgyalások kezdődnek az MVM-mel.
Némileg más a helyzet az év eleji piacfelszabadítás legnagyobb kárvallottjaival, a lobbierőben gyengébb, áramfogyasztásban azonban annál erősebb cégekkel. Elemzők szerint az év eleji, sokkszerű, akár 50-70 százalékos tarifaemelkedés nem a nemzetközi energiaárak, hanem az újfajta piaci rend számlájára írhatók. Több vállalkozó ugyanis nem készült fel arra a helyzetre, hogy most már több áramszolgáltató közül választhat, azok azonban mostantól szabadon állapíthatják meg a tarifát. Az elemzők úgy vélik, hogy az év hátralévő részében hasonló ársokk már nem várható, mivel a piac fokozatosan bejáratódik. Mártha Imre felhívta figyelmünket, hogy az MVM tavaly egész 2008-ra fix áron adta el az áramot, vagyis e vevőkörnél egy évközi áremelés nem vezethető vissza a nagykereskedőre. Az emelkedő nemzetközi energiaárak ebben a körben az MVM kockázatát, illetve veszteségeit növelik - tette hozzá.
Forrás: www.nol.hu