Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a hosszú távú villamos energia vásárlási megállapodásokat (HTM-ek), mivel azok a villamosenergia-termelőknek nyújtott jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek. A HTM-eket 2008 végéig kell megszüntetni, ezzel egyidejűleg Magyarországnak vissza kell fizettetnie a termelőkkel az ország uniós csatlakozása óta nyújtott támogatást. A visszafizetendő támogatás összege nem ismert, és a történet feltehetően még nem is ért teljesen véget.

Keményen a körmünkre koppintottak.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagja a következőket nyilatkozta: "A hosszú távú villamos energia vásárlási megállapodások fokozatos megszüntetése kulcsfontosságú lépést jelent a magyarországi villamosenergia-piac liberalizációja terén. Azt követően, hogy idén áprilisban megszüntették a nagyon hasonló lengyelországi megállapodásokat, máris csökkenés következett be a villamos energia árakban. Mostantól a magyarországi nagykereskedelmi villamosenergia-piac is jól működő szabad piaccá válhat. Remélem, hogy mind a versenytársak, mind pedig a fogyasztók számára a lengyelországihoz hasonló gyorsasággal nyilvánvalóvá vállnak a valódi verseny előnyei".

A Bizottság 2005 végén kezdett vizsgálatát lezáró végső határozata elrendeli a megállapodások 6 hónapon belüli megszüntetését. Magyarországnak ezenfelül vissza kell fizettetnie a villamosenergia-termelőkkel azokat a bevételeket, amelyekhez az utóbbiak a HTM-ek hiányában, piaci körülmények között nem juthattak volna hozzá.

A Bizottság vizsgálata feltárta, hogy a magyarországi HTM-ek nem jelentenek megfelelő eszközt a termelők csatlakozást megelőző beruházásainak ellentételezésére. Inkább megvédik ezeket az inkumbenseket a versenykényszertől, nem pedig elősegítik a szabad piaci körülményekhez történő alkalmazkodásukat. A határozat csak a HTM-eket érinti; amennyiben Magyarország másik kompenzációs mechanizmust jelentene be, akkor azt annak sajátos jellemzői alapján kellene elbírálni.

Megszabadulunk a legnagyobb keresztünktől?

A hosszú távú áramvásárlási megállapodásokat az állam a villamosenergia-szektor 1995-ben kezdődött privatizációjának részeként kötötte meg a nemzetközi befektetőkkel. A szerződések célja az volt, hogy a bennük foglalt rögzített áramárak révén garantált megtérülést kínáljanak a befektetők számára, ezzel ellensúlyozva a bizonytalan ágazati és makrogazdasági környezet hatásait.

A HTM-ek szerepe így megkérdőjelezhetetlen az ágazat privatizációjában, de később a szerződések egyre inkább a verseny kerékkötőivé váltak. A HTM-ek bebetonozták az MVM központi szerepét, hiszen ezeken keresztül a kapacitások háromnegyede, a teljes portfóliót tekintve pedig több mint 90 százaléka felett gyakorolt irányítást.

Részben tehát a szerződéseknek tudható be, hogy a hőn áhított piaci verseny is nehézkesen alakul ki hazánkban, hiszen annak ellenére, hogy fizikai értelemben elegendő kapacitás állna rendelkezésre, a HTM-ekkel és az importverseny korlátozásával ezek a kapacitások nem jutnak el a szabadpiacra (a felesleges kapacitásai transzparens értékesítésére kötelezet MVM aukciói ellenére is).

Ide vezet az üres szájkarate

A helyzet olyannyira egyértelmű volt, hogy a Bizottság 2005 októberében átfogó vizsgálatot indított azzal a gyanúval, hogy a HTM-ekben garantált villamosenergia-árak valójában burkolt állami támogatást jelentenek az áramtermelők számára. A HTM-ek kérdését ugyanakkor nem igazán piszkálta a szabályozás egyetlen későbbi törvényben sem, hiába merült fel többször is a szerződések átfogó újratárgyalásának (egy-két esetben erre sor került) vagy akár teljes megszüntetésének ötlete is.

A szerződések ráadásul egyes vélemények szerint pénzügyi értelemben teljesítettnek tekinthetők, azaz a bennük foglalt garantált megtérülést már bezsebelhették az érintettek. Ennek ellenére az egy évvel ezelőtt - óriási késéssel - elfogadott új villamosenergia-törvény előkészítésénél Kóka János ex-gazdasági miniszter hiába beszélt előszeretettel a HTM-ek felbontásáról, de végül nem bizonyult elég keménynek, a szerződések kérdését elnapolta a jogalkotás.

A mostani döntés ugyanakkor új elemet is tartalmaz, hiszen eddig nem volt közismert, hogy a termelőkkel visszafizettetnék a garantált átvételi árban foglalt burkolt állami támogatást. Ennek pontos mértékét igen nehéz megállapítani, tekintve, hogy a szerződések részletei továbbra sem ismertek a széles nyilvánosság előtt.

A PM nem győz helyeselni az elmarasztalás hallatán

A pénzügyminisztérium imént kiadott közleményében megerősítette, a Bizottság úgy találta, hogy a magyar állam versenytorzító hatású, burkolt állami támogatásban részesítette a villamosenergia-piac egyes szereplőit. Persze nem ilyen direkten fogalmaznak, de azért még ez a helyzet.

A PM siet hozzátenni, hogy "a magyar hatóságok 2007 nyarán megkezdték a HTM-ek kérdésének a villamosenergia-iparban kötött hosszú távú szerződések helyzetének a közösségi jognak és a nemzeti érdekeknek megfelelően, az ellátásbiztonságot, a költségvetési terheket és a fogyasztói költségeket is figyelembe vevő rendezését."

Összehasonlításképpen: a teljes piacliberalizáció végső határideje az unió hatályos irányelve alapján 2007. július 1. volt, ez alól hazánk nem kért, és így nem is kapott halasztást. Ennek ellenére a 2008. január 1-től hatályos villamosenergia-törvény előkészítésekor a kulisszák mögül lepisszegték a túllelkesült gazdasági minisztert a HTM-ek határozott és egyértelmű rendezésével kapcsolatban. Persze elvi piacnyitás lehet változatlanul hagyott HTM-ekkel is, de a korábban említettett torz helyzet miatt effektív verseny biztosan nem jöhet létre.

"A Magyar Villamos Művek Zrt. egy éve megkezdte a hosszú távú áramvásárlási szerződések felülvizsgálatát, az áramtermelőkkel, az erőművekkel folytatott tárgyalások során. Az eddigi tárgyalások többsége eredményre vezetett." - mutat rá a minisztérium a helyzet rendezésére tett erőfeszítésekre, amelyek a szerződések új feltételekkel történő fenntartásához vezettek volna, feltehetően konzerválva a piaci struktrúrát (az új árak ugyanakkor valószínűleg kisebb - de nem nulla - állami támogatást tartalmaztak volna).

"A magyar hatóságok az egész eljárás során együttműködtek a Bizottsággal és a kapcsolódó rendkívül bonyolult jogi, közgazdasági és energetikai keretek között igyekeztek megtalálni a fogyasztók és az erőművek (kiemelés a szerk.-től ) érdekeinek is leginkább megfelelő megoldást."

Ennek pedig áramfogyasztóként majd akkor örülünk, ha erőművünk is lesz.

Forrás: www.portfolio.hu