Elsősorban a tudatos vásárlók képesek élni a szabad árampiac nyújtotta lehetőségekkel - talán így lehetne összegezni a Kényszer vagy lehetőség; első kézből a liberalizált árampiac eddigi tapasztalatairól címmel Budapesten rendezett szakmai konferencia tanulságát. A Conforg Kft. által rendezett eseményen kiderült, hogy bár a szabadpiaci lehetőségek jóval szűkebbek a korábban vártnál, a megfelelő ismeretekkel rendelkező fogyasztók képesek árelőnyöket elérni.

Hogy az áramért fizetni kell, az mindenki számára evidens, az már kevésbé, hogy a számla végösszegének körülbelül csak felét teszi ki a konkrét energiaköltség. A másik felét azért fizetjük, hogy az áram bármelyik pillanatban a rendelkezésünkre álljon.

Tombor Antal a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója előadásából kiderült, hogy idén januárban a rendszerirányítás díja négy, a kiegészítő ártámogatás költsége három, a szénfillér összege pedig kilenc százalékkal csökkent az egyetemes szolgáltatásban részt vevők számára, nyolc százalékkal nőtt viszont az elosztási díj. A kisfogyasztók összesen mintegy tíz százalékos áremeléssel szembesültek eddig idén, ennél jóval nagyobb, átlagosan 22 százalékos drágulás következett be azonban a szabadpiaci fogyasztók körében.

Tombor Antal szerint az árak csökkenésére továbbra sem számíthatunk. Mint mondta, a lipcsei áramtőzsde árai 2003 óta megháromszorozódtak, és ez a folyamat a jövőben sem áll le.

Nagy Zoltán, a Magyar Áramszolgáltató Kft. értékesítési vezetője arról beszélt, hogy ugyan körülbelül ötven cég rendelkezik ma Magyarországon áramkereskedői engedéllyel, a piaci kínálat mégsem túl nagy, mert ezek jó része csak nagykereskedelemmel foglalkozik. Mint mondta, a széndioxid-kvótarendszer bevezetése és a balkáni országokban tapasztalható energiahiány szükségképpen felverik az árakat. Ráadásul idehaza sok a gáztüzelésű erőmű, így még a fűtőanyagköltség emelkedésével is számolni kell.

A valóságos energiaszállítási útvonalak ritkán fedik le a szerződéses útvonalakat. Amikor arról beszélünk, van-e piac és verseny vagy nincs, azt kell észben tartanunk, hogy az együttműködő európai villamosenergia-hálózat nem a kereskedelemre, hanem a kölcsönös segítségnyújtásra épült. Ebből következően a közös európai energiapiacról csak korlátozottan beszélhetünk - világított rá a nemzetközi áramkereskedelem korlátaira az Ex-Libris Consulting Kft. ügyvezetője.

Drucker György szerint az a zűrzavar, amitől a fogyasztók szenvednek, nem a piacnyitás, hanem a felemás piacnyitás miatt következett be, s amíg nincs kiérlelt politikai szándék a rendszer liberalizálására, nagyon komoly hátrányokkal kell szembenéznünk.

Elsősorban a szabadpiaci árambeszerzés gyakorlati tudnivalóira építette fel előadását Bokor Tamás, az MVM Partner Zrt., vagyis az egyik legnagyobb hazai kereskedőcég értékesítési vezetője. A szakember elmondása szerint a szabadpiaci szerződéskötésekben tavaly év végén volt a boom, de még most is születnek kontraktusok. Ezek tapasztalataiból az szűrhető le, hogy elsősorban a jól felkészült fogyasztók számíthatnak arra, hogy előnyös, számukra s a kereskedő számára is előnyös megállapodást köthetnek.

Bokor Tamás szerint a vevőnek elsősorban azzal kell tisztában lennie, hogy milyenek a saját fogyasztási szokásai, mert különben megfelelő ajánlatot sem fog tudni kérni.

Ez új feladat és új kompetenciákat, új szakembereket, esetleg tanácsadókat igényel. A vásárlóknak el kell tudniuk dönteni, hogy pontosan milyen terméket akarnak vásárolni, hiszen egyáltalán nem mindegy az ár szempontjából, hogy folyamatosan fogyasztanak-e vagy sem. Nagy segítség a jó ajánlat megtételében, ha a fogyasztó kimutatást, összegzést tud felmutatni korábbi fogyasztásáról, méghozzá elektronikus formában - közölte az értékesítési vezető.

Bokor Tamás elmondta, hogy elsősorban naptári évre kötik a szerződéseket, de ezen belül egy sereg részletet célszerű már az ajánlatkérési időszakban tisztázni. Például azt, hogy az elszámolás forintban vagy euróban történik-e, és érdemes már menet közben rögzíteni a számla kiegyenlítésének módját és időpontját is. A szolgáltató kiválasztásánál szempont lehet a specializáció is, hiszen elképzelhető, hogy egyes társaságok kvázi szakosodnak - például közvilágításra -, s ha a vevő mindezeket figyelembe veszi, a mintegy ötven kereskedőből biztosan talál négy-öt potenciálisan megfelelőt.

Hogy azután ezek közül a vevő kit választ, az már megint tudatos választás eredménye kell, hogy legyen, ahol a szóba jöhető cégek referencialistája, garanciái, háttere is fontos szempont az ajánlati ár mellett.

forrás: MTI