A villamos energia szabadpiaci ára többkomponensű, hasonlóan például az autózás költségéhez: az autópálya menti benzinkutaknál eltérő áron vásárolhatunk benzint (energiát), de az autópálya díja mindenki számára ugyanaz.
Az üzleti szektorban volt ahol 30-40 százalékkal is csökkent a villamos energia ára, de többnyire 20-30 százalék körüli áremelkedés következett be.

A januári teljes piacnyitással az egyetemes szolgáltatásban részesülő lakossági fogyasztókon és a legkisebb - 3x50 amper alatt vételező - ipari-üzleti felhasználókon kívül már minden cég kikerült a versenypiacra, vagyis az a kis- és középvállalkozói kör is, amely eddig a közüzemi modellben jutott villamos energiához. Ezek a felhasználók - a már eddig is feljogosított nagyfogyasztókkal együtt - a tényleges versenypiacon vásárolhatják meg a számukra szükséges villamos áramot, ami a korábbiakhoz képest számos újdonságot hozott. Ilyen újdonság többek közt az, hogy - a magyar versenypiac sajátosságai miatt - egyes esetekben az eddiginél magasabb az áramár - mondta a Napi Energiagazdaságnak Boross Norbert, az Elmű és az Émász kommunikációs igazgatója.
Az elmúlt néhány hónap bebizonyította, hogy a piacnyitás önmagában nem feltétlenül hoz árcsökkenést, hiszen amíg a keresleti oldalon szabadon választhat energiaellátót az ügyfél, addig a kereskedelmi árakat döntően meghatározó kínálati árammennyiség szűkös, és egyelőre hiányzik az igazi árverseny - folytatta az igazgató. A legnagyobb, már 2003-tól feljogosított ipari fogyasztók az elmúlt években vélhetően hozzászoktak az új piaci paradigmához. A kis- és közepes felhasználók egy része azonban nehezen látja át az új helyzetben rejlő lehetőségeket és kockázatokat, hiszen egy versenypiacon általában nemcsak nyerni, hanem veszíteni is lehet. A piacnyitást követő anomáliákat felismerve a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. (Elmű), az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (Émász) és a cégcsoporthoz tartozó Magyar Áramszolgáltató Kft. (MÁSZ) igyekezett segíteni az újonnan piacra lépő fogyasztóknak, hogy eligazodjanak a megváltozott helyzetben.
Mivel az energia nagykereskedelmi árára - a jelenlegi piac adta lehetőségek között - egyelőre nincs ráhatásuk a szolgáltatóknak és kereskedőknek, mindhárom említett cégnél a tanácsadásra helyezték a hangsúlyt. Olyan tájékoztatókat és ajánlatokat juttattak el fogyasztóiknak, amelyek alapján - az összes díjtétel figyelembevételével - azok képesek a legkedvezőbb tarifacsomagot kiválasztani. Bár egyes fogyasztói kategóriákban az áremelkedést nem lehetett elkerülni, a piacnyitást követően mindkét területi áramszolgáltató (Elmű és Émász), valamint az ország egész területén tevékenykedő MÁSZ is arra törekedett, hogy elősegítse - a fogyasztási struktúra alapján - a vevő számára optimális lehetőség kiválasztását. A társaságcsoport által képviselt piaci méret ugyanis lehetővé teszi azt, hogy a szűkös források közül a lehető legkedvezőbbeket értékesítsék tovább ügyfeleik számára.
A közintézményeknél - a kormány kérésének megfelelően - sikerült egy rendkívül kedvező díjcsomag segítségével 18 százalék alatt tartani az áremelkedést - jelezte Boross Norbert. Az üzleti szektorban, a 3x50 ampernél nagyobb névleges csatlakozási teljesítménnyel rendelkező ügyfeleknél - a fogyasztási struktúra függvényében - az ár ennél szélesebb sávban változott, volt ahol 30-40 százalékkal is csökkent, de többnyire 20-30 százalék körüli áremelkedés következett be. A csökkenés vagy emelkedés mértéke nagyban függ a korábbi - sok esetben nem tudatos - fogyasztói szokásoktól is. Ezért, hogy minden ügyfél a számára legkedvezőbb megoldást választhassa, többféle tarifacsomagot dolgoztak ki, illetve tanácsadással is segítik a választást.
Rendkívül lényeges és talán nem közismert információ - hívta fel a figyelmet Boross Norbert -, hogy a villamos energia végfelhasználói ára több tényezőből tevődik össze. Az energia díja a versenypiaci áramdíjat jelenti, amely kereskedőnként változik és alakulása a piaci folyamatok, fogyasztási szokások függvénye. Ezzel szemben a rendszerhasználati díj a villamos hálózat igénybevételéért fizetett, országosan egységes, hatóságilag rögzített és szabályozott díjtétel (amely az üzleti fogyasztók esetén feszültségszintenként változik). Szemléletes hasonlata ennek az lehet, ahogy az autópályán utazva eltérő áron vásárolhatunk benzint (energiát), de az autópálya díja mindenki számára ugyanaz.
A fizetendő áramdíj kiszámításánál az előbbi két tételhez még hozzá kell adni a villamosenergia-törvényben szabályozott egyéb összegeket, így az energiaadót, valamint a nettó energiadíjat terhelő 20 százalékos általános forgalmi adót.
Az egyetemes szolgáltatásnál az eddigiekhez képest két különbség fedezhető fel. Az első: a lakossági fogyasztók nem fizetnek energiaadót. A második: az egyetemes szolgáltatás védettebb kereteit élvező lakossági és az egészen kis üzleti fogyasztók - államilag szabályozott és egyelőre országosan egységes - egyetemes szolgáltatói villamosenergia-árat fizetnek.

Forrás: www.napi.hu