Gyakran Ismételt Kérdések
- Mi az, hogy villamosenergia liberalizáció?
- Mit jelent a szabad piac?
- Mit jelent az egyetemes szolgáltatás?
- Mi a különbség az egyetemes és közüzemi szolgáltatás között?
- Mi a különbség a szabadpiaci és nem szabadpiaci (közüzemi/egyetemes szolgáltatói) villany között?
- Miért jó nekem, ha a szabadpiacról veszem a villanyt?
- Kinek kell a szabadpiaci ellátást választania?
- Milyen határidővel kell a szabadpiacra lépni a fogyasztóknak?
- Mi a folyamata a szabadpiacra lépésnek?
- Van költsége a kereskedőváltásnak?
- Igaz az, hogy szabadpiacra lépés esetén a mérőmet le kell cseréltetnem saját költségen?
- Szabadpiacon hogyan jutok villamosenergiához?
- Hány szabadpiaci kereskedő közül választhatok?
- Mi a különbség a közüzemi/egyetemes szolgáltatói és a szabadpiaci szolgáltatás között?
- Hogyan tudom kiszámolni, megéri-e nekem kilépni a szabadpiacra?
- Elfogyhat-e a szabadpiacon az áram?
- Mi van, ha a kereskedőm csődbe megy?
- Visszatérhetek-e egyéves szabadpiaci ellátás után a közüzembe?
- Ha lejár a szerződésem a szabadpiaci kereskedővel, akkor nem kapok villanyt?
- A szabadpiaci áramellátáshoz külön vezetékekhez kell csatlakozni?
- Olcsóbban vehetem meg a telephelyemhez közeli erőműből a villanyt?
- Milyen szempontokat vegyek figyelembe, amikor kereskedőt választok?
- Honnan vehetek villanyt, ha mindegyik kereskedő ajánlati árát magasnak tartom?
- Ha én egy pl. budapesti áramkereskedőtől, vásárolok villanyt, hogyan jut az el hozzám Pécsre?
- Hová fordulhatok, ha túl magasnak tartom a kereskedő által ajánlott energia árat?
- Debrecenben lakom és egy pesti kereskedőtől van villamos energia szerződésem, áramszünet esetén kinél kehet reklamálni?
- Sokszor van nálam kisebb-nagyobb áramszünet. Ha szabadpiacon veszem a villanyt, ez megoldaná problémáimat?
- A tájékoztatók szerint 2008. január 1-től a szabadpiacról kell beszereznem a villamos energiát, mert 3x50 Amper feletti a csatlakozási teljesítményem. Kértem ajánlatot kereskedőktől, de a jelenlegi közüzemi árnál magasabb áron kínálják a villamos energiát. Köteles vagyok valamelyik ajánlatot elfogadni?
- Egy kereskedő ajánlata szerint a jelenlegi ártól 20-30 %-kal is olcsóbban kaphatok villamos energiát. Ez igaz lehet?
- Egy kereskedő szerint a szabadpiacon nem elegendő egy szerződést kötnöm, hanem külön vele, és külön az elosztóval és a számlát is így kapom. Ez igaz?
- Milyen gyakran válthatok kereskedőt, ha nem vagyok velük megelégedve?
- A kereskedő szerint profilba kell soroltatni magam, hogy ajánlatot tudjon adni. Ez mit jelent?
- Azt hallottam, hogy a szabadpiacon előre meg kell mondani pontosan, hogy másnap mennyi villanyt akarok vásárolni. Ez így van?
- Milyen jogszabályban tudok utána nézni, hogy a kereskedő által alkalmazott ár törvényes-e?
- Hol tudom összehasonlítani a hazai kereskedők által alkalmazott árakat?
- Mi tartalmaz a kereskedők által alkalmazott ár?
- Mennyi ma az átlagos szabadpiaci ár?
- Mennyi az eltérés a szabadpiaci és közüzemi/egyetemes szolgáltatói ár között?
- Igaz az, hogy a közüzemi/egyetemes szolgáltatói ár tartalmazza a vezetékhasználati díjat is, míg a szabadpiaci nem?
- Hol tudom megnézni az ország egyes területein alkalmazott vezetékhasználati díjakat?
- Miért van az, hogy míg a közüzemben elég volt probléma esetén a szolgáltatót hívni, ma bizonyos esetekben a kereskedőmet, más esetekben az elosztót kell hívnom? Miért nem lehet itt is csak egykapus a rendszer?
- Én külföldről szeretnék villanyt vásárolni, megtehetem?
- A szerződésemben egy bizonyos mennyiségű villamos energia vásárlása szerepel éves szinten. Mi történik, ha ettől jelentősen eltérek?
- Milyen gyakran olvassák le a mérőmet?
- Hogy lehet, hogy minden hónapban azonos összegről kapok számlát, miközben különbözőképpen fogyasztok?
- Hogyan tudom elhagyni a jelenlegi közüzemi szolgáltatómat?
- Hogyan tudom felvenni a kapcsolatot a kereskedőkkel/közüzemi szolgáltatóval?
- Napelemet szeretnék a tetőmre szereltetni és a felesleges villanyt a szolgáltatónak eladni. Mit kell ehhez tennem és milyen áron veszik át?
- Mi az, hogy villamosenergia liberalizáció?
Az árampiac felszabadítását jelenti. Az Európai Unió tanácsa az Unió versenyképességének javítása céljából a monopol jellegű villamosenergia ellátás piacosításáról döntött. A piacosítás eredményeként az EU a tagországokban a villamosenergia árának csökkenését várja. A liberalizált villamosenergia piacokon a fogyasztók nem csak a területileg illetékes szolgáltatójuktól, hanem bármely más villamosenergia szolgáltatásra jogosult vállalkozástól, közvetlenül erőműtől vagy külföldről is vásárolhatnak villamos energiát. A villamosenergia liberalizáció fokozatos. Először a legnagyobb fogyasztók részére nyílt meg a lehetőség a szolgáltató váltásra 2003-ban, majd 2004. július 1-jétől minden nem lakossági fogyasztó részére is. Az utolsó lépés Magyarországon 2008. január 1., amikor is a lakossági fogyasztók is megválaszthatják szolgáltatójukat.
- Mit jelent a szabad piac?
A szabadpiacon más néven liberalizált piacon a villamosenergia ára többé már nem hatósági áras (rendeletben szabályozott), hanem a kereskedő/termelő és a fogyasztó alkujának eredménye. (Jogszabály szerint elvileg lehet a szervezett piacon, azaz a villamosenergia tőzsdén is villamosenergiát venni, de ma még nem működik a villamosenergia tőzsde Mo-on. Az import is szóba jöhet, de ez nem jellemző vásárlási forma.) A villamosenergiára mint termékre vonatkozó szabad megállapodásokon túl az energia szállítása (fogyasztókhoz történő eljuttatása) továbbra is hatósági (rendeletben szabályozott) árakon történik.
- Mit jelent az egyetemes szolgáltatás?
A jelenlegi közüzemi szolgáltatást váltja fel 2008. január 1-től. Elsősorban a lakossági és a kisüzleti fogyasztók érdekeinek védelmében létrehozott szolgáltatási forma. Az egyetemes szolgáltató által államilag kontrolált árakon, áralkalmazási feltételekkel és szabályokkal történik a villamosenergia ellátás. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztók választhatják a szabadpiaci ellátást illetve visszatérhetnek az egyetemes szolgáltatás keretei közé.
- Mi a különbség az egyetemes és közüzemi szolgáltatás között?
Az egyetemes szolgáltatást csak a fogyasztók egy bizonyos köre választhatja. Ezek a hatályos szabályok alapján a lakossági fogyasztók illetve 2008-ban a 3x50 A-t nem meghaladó, 2009-től pedig a 3x25 A-t nem meghaladó csatlakozási teljesítményű kisüzleti fogyasztók. Az egyetemes szolgáltatásban a szolgáltatónak ellátási kötelezettsége van az arra jogosult részére, az általa meghirdetett és a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott tarifákon. Az árak, fizetési feltételek nem fogyasztói-szolgáltatói alku kérdése.
- Mi a különbség a szabadpiaci és nem szabadpiaci (közüzemi/egyetemes szolgáltatói) villany között?
Semmi. Különbség csak a kereskedelmi feltételekben, mint szolgáltatott villamosenergia árában, a fizetési feltételekben, a szerződés hosszában van. Mind szabadpiaci mind pedig a közüzemi/egyetemes szolgáltatói villamos energia ugyanazon a hálózati engedélyesek által üzemeltetett hálózatokon, kapcsoló készülékeken, azonos minőségben jut el a fogyasztókhoz.
- Miért jó nekem, ha a szabadpiacról veszem a villanyt?
A szabadpiacon, eltérően a jelenlegi közüzemi piactól (2008. január 1-jétől egyetemes szolgáltatás) a villamosenergia ára a kereskedő/termelő és a fogyasztó alkujának eredménye. Ezen alku eredményeként elméletileg a közüzeminél/egyetemes szolgáltatóinál olcsóbb villamosenergiához jut a fogyasztó, de ez a 2003. január 1-jétől fennálló szabadpiacon nem minden időszakban volt így. Az energia szállítása (fogyasztókhoz történő eljuttatása) továbbra is hatósági (rendeletben szabályozott) árakon történik.
- Kinek kell a szabadpiaci ellátást választania?
2008-ban a 3x50 A-t meghaladó, 2009-től pedig a 3x25 A-t meghaladó csatlakozási teljesítményű nem lakossági fogyasztóknak kell kilépniük a szabad piacra. Azok a nem lakossági fogyasztók akik több csatlakozási ponttal rendelkeznek, a csatlakozási teljesítményüket összesíteni kell és az összesített értékre vonatkoznak az említett korlátok.
- Milyen határidővel kell a szabadpiacra lépni a fogyasztóknak?
2008. január 1-jével a 3x50 A-t meghaladó, 2009. január 1-jétől pedig a 3x25 A-t meghaladó csatlakozási teljesítményű nem lakossági fogyasztóknak kell kilépniük a szabad piacra. A két határidő a kilépés dátuma, de előtte – az elosztói szabályzatban meghatározottak szerint – meghatározott időpontig kell a fogyasztóknak igényükkel jelentkezniük.
- Mi a folyamata a szabadpiacra lépésnek?
Erre honlapunk Árampiac/Gyakorlati kérdések/piacralépés menü pontjában található részletes leírás
- Van költsége a kereskedőváltásnak?
Nincs. A kereskedőváltás a fogyasztó számára nem jelent többlet költséget. A „régi” kereskedővel kötött szerződés lejárat előtti felmondása azonban jelenthet többlet költséget. Erről a kereskedővel kötött szerződés tartalmaz részleteket.
- Igaz az, hogy szabadpiacra lépés esetén a mérőmet le kell cseréltetnem saját költségen?
Amennyiben az Ön csatlakozási teljesítménye meghaladja a 3x80 A-es határt úgy az Ön mérésének elektronikus, távleolvasható mérésnek kell lennie. A mérő lecserélése a hálózat üzemeltető társaságok feladata és költsége. A távleolvasához valamely adatátviteléi rendszerhez csatlakozni kell.(GSM rendszer, kihelyezett vonalas telefon mellék stb.) Ezen adatátviteli készülékek létesítését szintén a hálózat üzemeltető társaságok végzik saját költségükön, azonban a GSM telefon havi előfizetési díjak a fogyasztókat terhelik. Amennyiben az Ön csatlakozási teljesítménye 3x80 A alatti, úgy a jelenlegi mérője továbbra is alkalmas a szabadpiaci beszerzésből történő villamosenergia mérésére.
- Szabadpiacon hogyan jutok villamosenergiához?
A felhasználó a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, villamosenergia-értékesítési szerződés alapján
- a villamosenergia-kereskedőtől
- a termelőtől
- a szervezett villamosenergia-piacon, (azaz villamosenergia tőzsde - jogszabály említi, de jelenleg Mo-on még nincs)
- villamos energia határon keresztül történő beszállítása, azaz importálás útján
vásárolhat villamos energiát.
- Hány szabadpiaci kereskedő közül választhatok?
Ma jelenleg több mint 30 kereskedőnek van engedélye a szabadpiacon kereskednie. Ebből néhány csak nagykereskedelmi tevékenységet folytat. A kiskereskedelmi tevékenységet folytató kereskedőkről honlapunk Árampiac/Szabadpiac/Piaci szereplők menüpontjában és a Kapcsolatok/Piaci szereplők / kereskedők menüpont alatt talál részleteket.
- Mi a különbség a közüzemi/egyetemes szolgáltatói és a szabadpiaci szolgáltatás között?
2007. évben a közüzemi piacon hatósági (rendeletben kihirdetett) árak mellett, 2008. január 1-jétől az egyetemes szolgáltató esetében az általa meghirdetett és a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott tarifákon a jogszabályokban és a Magyar Energia Hivatal által megszabott színvonalon kell a szolgáltatónak a villamos energiát szolgáltatnia a fogyasztók részére. A szabadpiacon mind 2007-ben mind 2008. anár 1-jétől a kereskedő és a fogyasztó közötti szerződésben meghatározott áron és feltételekkel köteles a kereskedő a fogyasztó részére a villanyt szolgáltatnia. Közös a két piacon, hogy mindkét esetben a villany eljuttatása/elszállítása a fogyasztó részére a hálózatot üzemeltető társaságok feladata, amelyek hatósági (rendeletben kihirdetett) árak mellett végzik ezt a feladatukat. Ez az ár a közüzemben a közüzemi ár része, szabadpiacon ez függ a kereskedő és a fogyasztó közötti megegyezéstől.
- Hogyan tudom kiszámolni, megéri-e nekem kilépni a szabadpiacra?
A pontos számítás nem egyszerű, ehhez szüksége lehet tanácsadóra, de az alábbi sémát követve egy közelítő számítást könnyen elvégezhet: Keresse elő az elmúlt 12 havi villanyszámláját, majd összesítse a 12 hónap alatt kifizetett ÁFA és Energiaadó nélkül fizetett vég összegeket. Szintén összesítenie kell a 12 hónap alatt vásárolt villamos energia mennyiségét. Ügyeljen, hogy ebben csak a kWh alapú tételek szerepeljenek. Ossza el az éves Ft összeget az éves mennyiséggel. Az így kapott x Ft/kWh az Ön éves villamosenergia beszerzési átlagára. Ezt az átlagárat tudja összehasonlítani kereskedők ajánlatában szereplő árral. Egyes esetekben a kereskedők külön adnak ajánlatot a villamos energiára és a rendszerhasználatra, ekkor a két szám összege hasonlítható at Ön által kalkulált átlagárral.
- Elfogyhat-e a szabadpiacon az áram?
Az áram sem szabadpiacon sem közüzemben (ez utóbbiról 2007. december 31-ig beszélhetőnk) nem fogy el normális körülmények között. (Válsághelyzeten fennállhat, hogy több energiára van szükség mint ami egy adott országban rendelkezésre áll, illetve nagy üzemzavarok is előfordulhatnak, de ilyenkor a fogyasztók meghatározott sorrendben történő kikapcsolását, (korlátozását) hajtják végre.) Szabadpiacon azonban számolni kell azzal, hogy a kereskedővel kötött szerződéstől függően egy úgynevezett kiegyenlítő energia díj megfizetése mellett juthatunk csak energiához, amely abból adódik, hogy fogyasztás a kereskedő részére leadott tervezettnél nagyobb. Ebben az esetben „büntető kamattal” kell megfizetni a villamosenergiát.
- Mi van, ha a kereskedőm csődbe megy?
A Villamos energia törvény alapján ilyen esetben a szolgáltatást az un. Végső Menedékes Szolgáltató fogja átvenni. Ennek a jogosítványnak ma még nincs senki a birtokában. A 2008. januári teljes piacnyitást követően fogja kijelölni a Végső Menedékes Szolgáltatót a Magyar Energia Hivatal.
- Visszatérhetek-e egyéves szabadpiaci ellátás után a közüzembe?
2007. évben még bárki mozoghat szabadpiac és közüzem között mindkét irányban 60 napos kilépési és 30 napos visszalépési határidők idők betartásával. 2008. január 1-jétől már csak az egyetemes szolgáltatásra jogosultak, azaz a lakossági fogyasztók és a 3×50A csatlakozási teljesítmény alatti üzleti ügyfelek jogosultak a visszalépésre 30 napos határidővel. Mindenki másnak 2008. január 1-jétől a szabadpiacon kell vételeznie.
- Ha lejár a szerződésem a szabadpiaci kereskedővel, akkor nem kapok villanyt?
Igen. A kereskedővel a vele kötött szerződésben foglaltak szerint kell újratárgyalni a villamosenergia vásárlást a szerződés lejárta előtt, vagy új kereskedővel kell szerződést kötni a másik szerződés lejártának időpontjától. A szerződés lejártával, ha újabb szerződés vagy meghosszabbítás nem születik, egy idő után az illetékes hálózatot üzemeltető társaság kikapcsolja a szerződéssel nem rendelkező fogyasztót.
- A szabadpiaci áramellátáshoz külön vezetékekhez kell csatlakozni?
Nem. Nem épülnek párhuzamosan villamosenergia hálózatok a piacnyitás miatt. Közös a közüzemi és a szabadpiacon, hogy mindkét esetben a villany eljuttatása/elszállítása a fogyasztó részére a hálózatot üzemeltető társaságok feladata, amelyek hatósági (rendeletben kihirdetett) árak mellett végzik ezt a feladatukat. Ez az ár a közüzemben a közüzemi ár része, szabadpiacon ez függ a kereskedő és a fogyasztó közötti megegyezéstől.
- Olcsóbban vehetem meg a telephelyemhez közeli erőműből a villanyt?
A közcélú hálózaton a villamos energia a hálózati engedélyesek által üzemeltetett hálózatokon, kapcsoló készülékeken, azonos minőségben jut el a fogyasztókhoz akár szabadpiaci akár közüzemi/egyetemes szolgáltatói piacról van szó. A szállítás hatósági árakon történik, és függetlenül attól, hogy kitől, milyen távolságból veszi a fogyasztó, egységes, de feszültségszintektől függő árakon.
- Milyen szempontokat vegyek figyelembe, amikor kereskedőt választok?
Legfontosabbak: villamos energia ára, szerződésben meghatározott feltételek, szerződés időtartama, teljes ügyintézés vagy csak részleges (azaz ez utóbbi esetben a hálózati engedélyessel összefüggő kérdések/problémák esetén a kereskedő átirányít az elosztói engedélyeshez) A 2003. január 1-jétől engedélyt kért kereskedők közül még egyik sem ment csődbe, de azért érdemes azt is megnézni, melyik kereskedő mögött milyen befektető áll. Senki nem örülne annak, ha kereskedője csőd miatt egyik napról a másikra nem szolgáltatna villamosenergiát.
- Honnan vehetek villanyt, ha mindegyik kereskedő ajánlati árát magasnak tartom?
Ma Magyarországon a kereskedők mellett termelőktől vagy villamos energia határon keresztül történő beszállítása, azaz importálás útján vásárolhatnak villamos energiát a feljogosított fogyasztók. Ma még a szervezett villamosenergia-piacon, azaz a villamosenergia tőzsdén nem lehet villamosenergiát venni.
- Ha én egy pl. budapesti áramkereskedőtől, vásárolok villanyt, hogyan jut az el hozzám Pécsre?
A villamos energia a hálózati engedélyesek által üzemeltetett hálózatokon, kapcsoló készülékeken, azonos minőségben jut el a fogyasztókhoz akár szabadpiaci akár közüzemi/egyetemes szolgáltatói piacról van szó. A szállítás hatósági árakon történik, és függetlenül attól, hogy kitől, milyen távolságból veszi a fogyasztó, egységes árakon.
- Hová fordulhatok, ha túl magasnak tartom a kereskedő által ajánlott energia árat?
Észrevételével/problémájával fordulhat hatóságokhoz, így a Magyar Energia Hivatalhoz illetve a Gazdasági Verseny Hivatalhoz vagy felkeresheti a fogyasztóvédő szervezeteket. Az elérhetőségeket honlapunk Kapcsolatok/Érdekképviselet menü pontjában találja.
- Debrecenben lakom és egy pesti kereskedőtől van villamos energia szerződésem, áramszünet esetén kinél kehet reklamálni?
A kereskedőjével kötött szerződése alapján vagy közvetlenül a kereskedőjénél, vagy ha a szerződés szerint a kereskedő nem jár el az illetékes hálózati engedélyes nevében, akkor a hálózati engedélyesnél.
- Sokszor van nálam kisebb-nagyobb áramszünet. Ha szabadpiacon veszem a villanyt, ez megoldaná problémáimat?
Attól függetlenül, hogy a fogyasztó kitől vásárolja a villamosenergiát, legyen az a közüzemi (2008. január 1-jétől egyetemes szolgáltatás) vagy szabadpiac, a villamosenergia szállítása a hálózati engedélyesek feladata. Azaz a kereskedőváltás nem oldja meg problémáját. Fontos azonban, hogy problémáját jelezze szolgáltatójának vagy az illetékes hálózati engedélyesnek, ügyét kivizsgálják, és választ kap arra miért van sokszor áramszünet az adott fogyasztási helyen.
- A tájékoztatók szerint 2008. január 1-től a szabadpiacról kell beszereznem a villamos energiát, mert 3x50 Amper feletti a csatlakozási teljesítményem. Kértem ajánlatot kereskedőktől, de a jelenlegi közüzemi árnál magasabb áron kínálják a villamos energiát. Köteles vagyok valamelyik ajánlatot elfogadni?
Nem, lehetősége van még termelőktől is ajánlatot kérni vagy a villamos energia határon keresztül történő beszállítására, azaz importálásra. Ha ezen lehetőségek nem biztosítanak megoldást, köteles elfogadni valamelyik ajánlatot, mert 2008. január 1-jétől minden 3*50 Amper feletti csatlakozási teljesítményű fogyasztónak ki kell mennie a szabad piacra. Ha nem fogadja el semelyik kereskedő ajánlatát, a területileg illetékes, ma még közüzemi szolgáltatóval (2008. január 1-jétől egyetemes szolgáltató) egy gazdasági társaságban lévő kereskedelmi engedélyestől lesz kénytelen 2008. január 1-jétől az áramot megvásárolni, ha ezt sem teszi meg, a hálózatot üzemeltető társaság rövid időn belül megszünteti a villamos energia szolgáltatást.
- Egy kereskedő ajánlata szerint a jelenlegi ártól 20-30 %-kal is olcsóbban kaphatok villamos energiát. Ez igaz lehet?
Igen, elvileg lehetséges. A piacliberalizációnak pont ez a lényege: a fogyasztók olcsóbban jussanak villamosenergiához.
- Egy kereskedő szerint a szabadpiacon nem elegendő egy szerződést kötnöm, hanem külön vele, és külön az elosztóval és a számlát is így kapom. Ez igaz?
Valóban a szabadpiacon három szerződés megkötésére van szükség az eddig közüzemi egy szerződéssel szemben.
- Hálózati csatlakozási szerződés az adott elosztói engedélyessel
- Hálózathasználati szerződés, szintén a területen működő elosztói engedélyessel
- Kereskedelmi és egyben mérlegkörtagsági szerződés a kereskedővel
Ezen szerződéseket külön-külön is meg lehet kötni az elosztóval és a kereskedővel, de a fogyasztó kérésére a kereskedő „beállhat” a fogyasztó és az elosztó közé, megkötheti az elosztói szerződéseket és közvetített szolgáltatásként továbbíthatja azt a fogyasztók részére. Ilyen esetben a fogyasztó egy számlát kap a kerekedőtől. Ha a kereskedő nem „áll” be az ügyfél és az elosztó közé, akkor valóban külön kell szerződést kötni és a számlák is külön érkeznek. A jogszabály szerint az ügyfél kérésére a kereskedő köteles beállni az ügyfél és az elosztó közé.
- Milyen gyakran válthatok kereskedőt, ha nem vagyok velük megelégedve?
Ez a kereskedelmi szerződésében foglaltak alapján történhet, akár havonta is. A kereskedőváltás azonban un. mérlegkörtagság váltással is jár. Ez azt jelenti, hogy az csatlakozási pont azonosítóját az elosztói engedélyesnek informatikailag át kell helyezni egy másik mérlegkörbe. Ezt egyeztetnie kell az új és a régi kereskedővel illetve a Magyar Villamos Rendszerirányítóval. Általában a hónap 15-ig bejelentett kereskedőváltások a következő hónap 1-től már működhetnek az új feltételekkel.
- A kereskedő szerint profilba kell soroltatni magam, hogy ajánlatot tudjon adni. Ez mit jelent?
A 3x80 A alatti csatlakozási teljesítményű ügyfeleknél a szabályozás nem ír elő elektronikus, terhelési görbe adatokat rögzítő távleolvasható mérést. Az ilyen fogyasztóknál a hagyományos elektromechanikus mérés is megfelelő az elszámoláshoz. A profilozás statisztikai eszközökkel egy előre meghatározott terhelési görbe alakot jelent, amelyet a kereskedők a napi ügyleteikhez, elszámolásokhoz használnak. A profilba sorolás nem más, mint egy kérdőív kitöltése az Ön fogyasztási szokásaira vonatkozóan. Ennek megléte és a várható következő évi energiafogyasztása alapján tudnak a kereskedők ajánlatot adni.
- Azt hallottam, hogy a szabadpiacon előre meg kell mondani pontosan, hogy másnap mennyi villanyt akarok vásárolni. Ez így van?
Lehet így is vásárolni. A piac a kiszámíthatóságot preferálja. Ha Ön képes arra, hogy a jövőre vonatkozóan egy két napra pontosan megmondja, hogy milyen lesz a villamos energia igénye ezt az információt a piac egy kedvezőbb árral honorálja. Ez a fajt energia vásárlás egy lehetőség. Aki tud éljen vele, de nem kötelező. Természetesen amennyiben a valós fogyasztás eltér az előrejelzéstől bizonyos határokon túl büntető árat kell fizetni.
- Milyen jogszabályban tudok utána nézni, hogy a kereskedő által alkalmazott ár törvényes-e?
A piacliberalizáció lényege, hogy a villamos energia árak nem hatóságilag előírtak, hanem a kereskedő és a fogyasztó közötti megállapodás alapján jönnek létre, így erre nem található jogi szabályozás. Az Ön villamosenergia beszerzése összes költségének egy jelentős részét a rendszerhasználati díjak teszik ki. Ezt az energia szállításáért kell fizetni közvetve vagy közvetlenül a hálózatüzemeltető társaságoknak. Ez jelenleg országosan egységes és hatóságilag szabályozott. Az erre vonatkozó szabályozást a többször módosított 57/2002 (XII.29. GKM számú rendelet tartalmazza. Az aktuális rendeletet verzió honlapunk Szakmai anyagok/Jogszabályok menüpontja alatt található.
- Hol tudom összehasonlítani a hazai kereskedők által alkalmazott árakat?
A szabadpiacon alkalmazott villamosenergia árakat – különösen az egyedi árakat – kereskedők üzleti titokként kezelik. Az átlagárakra vonatkozóan a Magyar Energia Hivatal honlapján lehet az elmúlt negyed/fél éves információhozjutni. Honlapunk egyik célja, hogy ez és az ehhez hasonló kérdésekre is választ adjon. Részleteket az Árampiac/Szabadpiac menüpont alatt talál.
- Mi tartalmaz a kereskedők által alkalmazott ár?
A kereskedők megkülönböztetnek egyedi és összetett árakat. Az egyedi árajánlatban a villamosenergia ára mindig külön jelenik meg a hálózat használatáért fizettet díjaktól. Az összetett árak esetében, amit általában kisebb fogyasztóknak ajánlanak, a jelenlegi egyszerűbb közüzemi tarifákhoz hasonlóan egy árat képeznek, amely együtt tartalmazza villamosenergia és a rendszerhasználat díjait is.
- Mennyi ma az átlagos szabadpiaci ár?
A szabadpiaci árak a kereskedők energia beszerzési áraitól, (világpiaci hatások: gázár, olajár, stb.) a fogyasztók szokásaitól, időszakoktól, szerződések hosszától stb. függenek, és folyamatosan változnak. Részleteket honlapunk Árampiac/Szabadpiac menüpontja alatt talál.
- Mennyi az eltérés a szabadpiaci és közüzemi/egyetemes szolgáltatói ár között?
Ez az eltérés változó. A közüzemi ár hatósági áras, általában évente 1x, év elején változik. Az egyetemes szolgáltatásban az szolgáltatók lehetőséget kapnak a negyedéves árváltóztatásra. A szabadpiaci ár függ attól, ki a kereskedő, kitől sikerül a villamos energiát beszerezni, és persze az sem elhanyagolható, milyen fogyasztási szokásai (folyamatosan egyenlő, változó, stb.) vannak a fogyasztónak, és milyen tarifán vételez(ett) a közüzemben. A piacliberalizáció elméletileg az árak csökkenésével jár, és ezért a szabadpiacon olcsóbban kellene a villamosenergiát beszerezni, de ez nem minden időszakban van így. Volt már rá példa, hogy a közüzemi árak olcsóbbak voltak a szabadpiaci áraknál, így fogyasztók visszaléptek a közüzembe.
- Igaz az, hogy a közüzemi/egyetemes szolgáltatói ár tartalmazza a vezetékhasználati díjat is, míg a szabadpiaci nem?
Igaz. A közüzemi/egyetemes szolgáltatói ár valóban tartalmazza a vezetékhasználati díjat is. A kereskedők szabadpiaci árakba is belekalkulálhatják a vezetékhasználati díjakat. Ez attól függ, hogy egyedi vagy összetett ajánlat adnak. A nagy ügyfeleknél a villamos energia és vezetékhasználat, más néven rendszerhasználat árai általában külön jelennek meg.
- Hol tudom megnézni az ország egyes területein alkalmazott vezetékhasználati díjakat?
Jelenleg egységes vezetékhasználati díjak vannak Magyarországon. A villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 57/2002. (XII. 29.) GKM rendeletben találhatóak a vezetékhasználati díjak. Az aktuális rendelet verzió honlapunk Szakmai anyagok/Jogszabályok menüpontja alatt található.
- Miért van az, hogy míg a közüzemben elég volt probléma esetén a szolgáltatót hívni, ma bizonyos esetekben a kereskedőmet, más esetekben az elosztót kell hívnom? Miért nem lehet itt is csak egykapus a rendszer?
Mert liberalizált piacon elválik egymástól a villamosenergia mint termék és annak eljuttatása, szállítása az adott fogyasztási helyre. A kereskedők az engedélyükben országos hatáskörrel rendelkeznek. Ez alapján egy budapesti székhelyű kereskedő elláthat pécsi, szegedi, debreceni fogyasztókat is. Ezzel szemben a kereskedő által megvásárolt villamos energiát a területileg illetékes hálózat üzemeltető más néven az elosztói engedélyes jogosult és köteles elszállítani az adott csatlakozási helyre. A közüzemben a közüzemi szolgáltató és a hálózati társaság egy cégcsoportban volt, így elegendő volt egy helyen bejelenteni a problémát. Amennyiben a kereskedő megfelelő ügyfélszolgálatot biztosít, úgy elegendő az Ő megkeresése, és Ő továbbítja a kérést az adott hálózati társaság részére. Erről a kereskedővel kötött szerződés tartalmaz információkat.
- Én külföldről szeretnék villanyt vásárolni, megtehetem?
Elvileg igen. 2008. január 1-től minden hazai fogyasztó, aki nem az egyetemes szolgáltatást hanem a szabadpiaci ellátást választja megteheti ezt. Ehhez meg kell vásárolnia külföldön a villamos energiát, indulnia kell határkeresztezés kapacitás aukciókon és a beszállítási kapacitásjog használatával behozhatja az energiát Magyarországra, majd pedig átviteli és az elosztói engedélyesek elszállítják azt az Ön csatlakozási pontjára. Ebben az esetben Önnek vagy az Ön kereskedőjének naponta ? órás bontású előrebecslést (menetrendet) kell adnia a Magyar Villamos Rendszerirányítónak. Ha az Ön teljesítmény igénye 1000 kW alatti, akkor ez problémát okoz, mivel a Magyar rendszerben a menetrend bejelentési lépésközök minimum 1000 kW-osak.
- A szerződésemben egy bizonyos mennyiségű villamos energia vásárlása szerepel éves szinten. Mi történik, ha ettől jelentősen eltérek?
Ez függ attól, milyen szerződést kötött a kereskedőjével.
- Profilos fogyasztó, azaz évente 1x olvassák le mérőjét: a leolvasás során derül ki, hogy az éves fogyasztása több vagy kevesebb a tervezettnél. A különbözetet túllépés esetén a fogyasztó fizeti meg a kereskedőnek, ellenkező esetben a kereskedőnek kell a fogyasztóval elszámolnia, mindkét esetben a szerződésben meghatározottak szerint.
- Nem profilos, azaz havonta olvassák le a mérőjét. Ezen belül is több alternatíva létezik:
- Teljes ellátású szerződés alapján az eltérést nem szankcionálják ún. kiegyenlítő energia díj megfizetésével, amely az előre leadott villamosenergia terv és a tény közötti eltérést „bünteti” negyedórás bontásban. Ezt az eltérést a kereskedők az árban már megfizettetik a felhasználóval.
- Ha menetrendes szerződése van, kiegyenlítő energia díj megfizetésére kötelezik.
- Milyen gyakran olvassák le a mérőmet?
Ez függ attól, hogy milyen mérője van. Általánosságban elmondható, hogy a 3*80 Amper csatlakozási teljesítmény alatt évente egyszer, felette havonta.
- Hogy lehet, hogy minden hónapban azonos összegről kapok számlát, miközben különbözőképpen fogyasztok?
A kereskedőjével kötött szerződése alapján évente 1x történik mérőjének leolvasása. A két leolvasás közötti időszakban az elmúlt évek alapján beállítanak egy becsült fogyasztást és annak 1/12 részét számlázzák a részszámlákban 11 hónapon keresztül, majd a 12. és egyben végszámlában számlázzák a különbözetet, ha a becsülthöz képest túlfogyasztás van. Ellenkező esetben a kereskedő vagy egy összegben visszafizet vagy a következő hónapokban beszámítja a különbözetet.
- Hogyan tudom elhagyni a jelenlegi közüzemi szolgáltatómat?
Írásban fel kell mondania a közüzemi szerződését, amit közüzemi szolgáltató köteles elfogadni. A szabadpiacra történő kilépés egyes lépéseit honlapunk Árampiac/Gyakorlati tanácsok/Piacralépés menüpontja alatt találja.
- Hogyan tudom felvenni a kapcsolatot a kereskedőkkel/közüzemi szolgáltatóval?
A kereskedőknek, szolgáltatóknak ügyfélszolgálatokat kell fenntartania. Ezek lehetnek telefonos, személyes, internetes lehetőségek. Az egyes kereskedők szolgáltatók elérhetőségeit a Kapcsolatok menüpont alatt találja.
- Napelemet szeretnék a tetőmre szereltetni és a felesleges villanyt a szolgáltatónak eladni. Mit kell ehhez tennem és milyen áron veszik át?
A megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia termelést a kormányzat támogatja. A támogatás többek között a kötelező átvétel intézményében és a támogatott átvételi árakban jelenik meg. Az ilyen otthoni termelési igényt a mindenkor területileg illetékes hálózatüzemeltető társaságnak kell írásban bejelenteni, aki meghatározza a közcélú hálózatra csatlakozás feltételeit. Az átvételi árakat jelenleg a többször módosított 56/2002. (XII. 29) GKM rendelet tartalmazza. Az aktuális rendeletet a Szakmai anyagok/ Jogszabályok menüpont alatt találja.
